Megjelent a Journal of Art Historiography hasábjain a 2021. áprilisában megrendezett The Influence of the Vienna School of Art History II: The 100th Anniversary of Max Dvořák’s Death című nemzetközi konferencia anyaga. Intézetünket a konferencián és a folyóiratban Markója Csilla képviselte.

A Cseh Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézete nemzetközi konferencia-sorozatot indított 2019-ben, melynek első, háromnapos prágai rendezvényén a Bécsi Művészettörténeti Iskola, az ún. Wiener Schule módszertana és közel egy évszázados, a közép-kelet-európai művészettörténetírásra gyakorolt hatása, e hatás története volt a téma, amit 12 ország 34 kutatója dolgozott fel előadásaiban, köztük Artur Rosenauer, Friedrich Polleroß, Marta Filipová, Suzanne Marchand.

dvorak honlapra

2021-ben rendezték meg a téma folytatásaként a Max Dvořák tevékenységére fókuszáló konferenciát, a neves művészettörténész halálának 100. évfordulóján, Matthew Rampley, Milena Bartlová és mások részvételével. Intézetünk munkatársa, Markója Csilla szövege nyitotta meg az újabb ülésszakot, bemutatva a Dvorák-tanszék életét korabeli források, konkrétan a Dvořák-tanítvány Wilde János a bécsi egyetemről családjának küldött levelei alapján. Tomaš Murár, a konferencia egyik szervezője írta a Bécsi Iskola történetének eme szakaszáról a Journal of Art Historiography-ban megjelent rezümében: „Max Dvořák (1874-1921) karizmatikus személyiség volt, akinek élete mindössze 46 évesen ért véget. Rövid élete alatt mégis hatalmas hatást tudott gyakorolni az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban élő művészettörténészekre, akik kollégái vagy tanítványai voltak. Dvořák a Bécsi Egyetem két művészettörténeti intézetének egyikében dolgozott, miután a tanszék 1911-ben kettévált a közte és Josef Strzygowski (1862-1941) között kialakult szakmai és személyes nézeteltérések miatt, utóbbi ugyanis ellenezte a Dvořák tanárai, Alois Riegl (1858-1905) és Franz Wickhoff (1853-1909) által képviselt művészettörténeti koncepciót.” A nemzetközi konferencia az életrajzzal foglalkozó előadásokon túl kiemelt figyelmet szentelt Dvořák elméleti hagyatékának, melyet Swobodával közösen a magyar Wilde rendezett sajtó alá.

A konferencia-sorozat előadásai folytatásokban jelennek meg a Journal of Art Historiography hasábjain, az idei konferencia első etapja a 2021 december 1-én. A konferencia összefoglalója és a szövegek innen letölthetők: https://arthistoriography.wordpress.com/