A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téren álló székháza Budapest egyik reprezentatív középülete, a magyar tudományosság jelképpé nemesült foglalata. Az épület 150 éve nyílt meg. Bár magát az intézményt 1825-ben alapította gróf Széchenyi István, palotáját csak 1862–65-ben emelték August Friedrich Stüler berlini építész tervei szerint. Az Akadémia székháza a maga korában a neoreneszánsz stílustörekvés úttörő és nagyszabású alkotása volt, amely a magyar főváros építészeti fejlődésére is hatást gyakorolt. Belsejének elegáns architektúrája, főbb termeinek festészeti és szobrászati díszítése méltó az épület kiemelt rendeltetéséhez. Megtalálhatók benne az intézmény legmagasabb vezetőinek irodái, különböző dísz- és tanácskozótermek, valamint a harmadik emeleten a nagyközönség által is látogatható Művészeti Gyűjtemény (Képtár). A palotához hátulról csatlakozik az Akadémia egykori bérháza, amely ma – átalakított formában – az MTA Könyvtár és Információs Központnak ad otthont.
Az évforduló alkalmából az épületről fényképgalériát teszünk közzé. Elsősorban azokat a termeket mutatjuk be, melyek történeti és művészi értékük miatt jelentősek, illetve amelyek valamilyen formában az Akadémiára látogatók számára is megtekinthetők. A felvételeket Hámori Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet fényképésze készítette. A képgalériát Sisa József állította össze és Égető Attila készítette. A képek Creative Commons rendszer szerinti Attribution/Nevezd meg! licensz alapján használhatók fel. Közzétételükkel szeretnénk hozzájárulni a pompás épület szélesebb körű megismertetéséhez.
