Az osztályról

Osztályvezető: Papp Júlia

Munkatársak: Albrecht Zsófia, Farbakyné Deklava Lilla, Papp Gábor György, Papp Júlia, Sisa József (szenior), Székely Miklós, Szentesi Edit

A csoport a 19. századi építészetet és képzőművészetet kutatja, annak a társadalomban betöltött szerepét, hatásmechanizmusait is vizsgálva. A 19. század a magyar művészet és a magyar társadalom felívelő, rendkívüli teljesítmény felmutató korszaka, amelyet az Európához történő felzárkózás és egyúttal a nemzeti identitás keresése jellemez. A századra irányuló művészettörténeti kutatások az utóbbi néhány évtizedben minőségi léptékváltást eredményező intenzitással haladnak, s ezek tanulságait a témacsoport mind az interpretálási mód, mind a tényanyag tekintetében messzemenően figyelembe veszi. Módszerében a szaktudomány újabb vagy tovább finomított metódusai: a társadalomtudományi, a kultúrantropológiai, a szociológiai, a „gender studies", a historiográfiai, a technikatörténeti megközelítések, illetve a tipológiai és műfaji hangsúlyok is szerepet kapnak. A csoport tagjai kiemelten foglakoznak a kor középítkezéseivel és azok helyével a magyar államiság kontextusában, Magyarország részvételével a világkiállításokon, a műemlékvédelem szerepével, Budapest építészetével, a kastélyépítészettel és a kertművészettel, egyes kiemelkedő festők új megközelítésű monografikus feldolgozásával, a folyóirat-illusztrációk művelődéstörténeti jelentőségével, fotótörténettel. Erre vonatkozóan publikációk sorát jelentettük meg, eredményeiket kiállításokon mutattuk be.

A témacsoport tevékenységének legfőbb projektje a 19. század magyar művészetét tárgyaló kézikönyv létrehozása. Az erre irányuló munkálatok 2006-ban indultak egy OTKA kutatási program segítségével. 2013-ban megjelent a kézikönyv első kötete, amely az építészetet és az iparművészetet tárgyalja. Ez angol fordításban 2016-ban jelent meg a De Gruyter-csoporthoz tartozó bázeli Birkhäuser Verlag gondozásában. A második, a képzőművészetet tárgyaló kötet is elkészült, és 2018 tavaszán megjelent. 

A témacsoport, illetve egyes tagjai számos önálló kötetet és szaktanulmányt publikáltak, hazai és nemzetközi konferenciákat szerveztek. Ilyen volt a szakmailag rangos és sikeres nemzetközi konferencia Budapesten „Ephemeral Architecture in Central-Eastern Europe in the 19th and 20th Centuries" címmel 2013-ban, amelynek anyaga önálló, angol nyelvű kötetben megjelent. Az utóbbi években az MTA Képzőművészeti Gyűjteményének (Képtárának) számos kiállítása jött létre a témacsoport tagjainak közreműködésével, alkalmanként konferenciával kombinálva. Így 2013-ban Henszlmann Imre születésének 200. évfordulója alkalmából rendeztünk kiállítás. 2014-ben kétnapos konferenciát rendeztünk Ybl Miklósról születésének 200. évfordulóján, négy további intézmény közreműködésével; a konferenciát az MTA Művészeti Gyűjteményében egy kamara-kiállítás kísérte „Ybl Miklós, az Akadémia bizalmi építésze" címmel. 2015-ben, az Akadémia palotája megnyitásának 150. évfordulójáról több rendezvénnyel és kiadvánnyal, elsősorban az MTA Művészeti Gyűjteményében megrendezett nagykiállítással emlékeztünk meg.

Több esetben más intézményben (múzeumban) megrendezett kiállításnak voltunk a társszervezői. Ilyen volt 2014-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban a női olvasásról szóló kiállítás, ahol – a témacsoportunk egyik tagjának alapvető közreműködése jóvoltából – Intézetünk társszervezőként szerepelt. A kiállítást kötet is kísérte. 2014-ben kiállítást és háromnapos nemzetközi konferenciát rendeztünk Lechner Ödön születésének 100. évfordulója alkalmából, amelyben társrendezőként az Iparművészeti Múzeummal működtünk együtt. A két intézmény közös kiadása volt a kiállítás katalógusa, amelyet két külön kötetben adtunk ki magyar és angol nyelven, „Lechner, az alkotó géniusz”, illetve „Lechner, a Creative Genius” címmel. A Lechner-konferencia anyaga angol nyelvű kötetben jelent meg.

A Gyáni Gábor és Dávidházi Péter akadémikusok vezetésével működő, Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországonnevű OTKA-projektben a Művészettörténeti Intézet két tudományos munkatársa vesz részt. Egyikük építészettörténeti és iparoktatás-történeti kutatásokat végez a 19. századi magyar ipariskolái és iparmúzeumai kapcsán. A projekt keretében elsősorban a valamikori kolozsvári Erdélyrészi Iparmúzeum (I. Ferenc József Iparmúzeum) épületei és gyűjteményei anyagát tárja fel és rekonstruálja. A hiánypótló múzeumtörténeti kötet 2017-ben megjelent. Másikuk a nemzeti építészet megalkotásának 19. századi történetével foglalkozik. Azzal, hogy a hazai építészetelméleti szövegekben (Henszlmanntól Lechnerig) miként követhetők nyomon a nemzeti építészetről való gondolkodás változásai. Kutatásának másik iránya a 1896. évi millenniumi kiállítás történelmi főcsoportjának épületeihez kötődik. Azt vizsgálja, hogyan formálódott az a kiállítási koncepció, mely műemlékek másolatai révén a kiállítási épületegyüttest a nemzeti történelem megjelenítőjévé tette.

Egy további program részben a 19. századi kézikönyv első kötetének létrehozásával függ össze, melyhez meglehetősen nagyszámú, kiváló minőségű fénykép készült különböző budapesti épületekről. Azóta fotógalériát állítottunk össze a korábban említett évfordulókkal, illetve rendezvényekkel kapcsolatban, így Lechner Ödön épületeiről (itt) és az Akadémia palotájáról (itt).  Kurrens projektként megindult Budapest világszínvonalú épületállományának programszerű fényképezése, elsőként Lipótváros épületeinek fotózásával. Az eddig elkészült és mappákba rendezett képeket itt lehet megtekinteni. Az akció nyilvánvalóan hosszú folyamatnak a része, amely nagyobb topográfiai kutatási programmá szélesedhet, a későbbiekben más intézmények és gyűjtemények bevonásával.

A témacsoport tagjai egyénileg és csoportosan is rendszeresen részt vesznek magyar és nemzetközi konferenciákon, Az utóbbiak közül kiemelkedik a 2017-ben a könyvtárakról, főleg francia és magyar résztvevőkkel rendezett konferencia, amelynek programját itt lehet megtekinteni.