Az Adattárban őrzött irategységek (fondok) adatbázisa az egyes fondok számát, címét, egyéb adatait (terjedelem, beszerzés módja és ideje, dokumentumok típusa, évkör), rövid leírását, valamint az esetleges szakirodalmat tartalmazza a gyűjtemény nyomtatott katalógusa alapján (A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézetének Adattára. A fondok jegyzéke és leírása, András Edit–Pataki Gábor szerk., Hornyik Sándor szerk. munkatárs, Szabó Júlia bev., Bp., MTA MKI, 2000). A keresőmező segítségével a tételek teljes szövegében kulcsszavas keresés lehetséges.

Az Adattár anyagainak kutatását cédulakatalógusok is segítik. A gyűjtemény három alegysége közül a C-I-es gyűjtemény jelentős részéhez Betűrendes névmutató, míg a C-II-es és C-III-as gyűjteményhez Betűrendes név- és tárgymutató áll rendelkezésre. A cédulák az alegységek szerint, azon belül abc-rendben, fiókonként kutathatók.

Az Adattári galériában látható portrék és karikatúrák a Képzőművészeti szövetségek iratai elnevezésű fondban találhatók (MDK-C-I-2/1179.1–116.). Néhány darabtól eltekintve egyazon művésztől, Szentgyörgyvári Gyenes Lajostól származnak, aki 1932-től a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége főtitkára, majd elnöke volt. A portrésorozat a festőművész hagyatékából került gyűjteményünkbe.

Adattárunk Josef Fischer hagyatékát a 121-es fondszám alatt őrzi. Josef Fischer bátyja, a híres erdélyi fényképész, Emil Fischer (1873–1965) nagyszebeni műtermében dolgozott. (Emil felvételeinek jelentős része utóbb a nagyszebeni Brukenthal Museumba került). A hagyatékban számos, erdélyi műemléket megörökítő üvegnegatív található. Ezt egészíti ki az a gondosan összeállított és feliratozott fényképalbum (Ungarische Schlösser und Trachten), amelynek papírképei részben ezek alapján készültek. Galériánkban Josef Fischer üvegnegatívjaiból mutatunk be egy bővebb válogatást, elsősorban templomokról, várakról és kastélyokról készült korabeli felvételeket és látképeket.

Adattárunk Demeczkyné Wolf Irma festőművész hagyatékát az MKCS-C-I-80-as fondszám alatt őrzi. Demeczkyné Wolf Irma (1874, Budapest–1957, Budapest) a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt, ahol mesterei Székely Bertalan, Nádler Róbert, majd Lotz Károly és Deák Ébner Lajos voltak. Az igen változatos anyag ifjúkorától tartalmaz eredeti műveket, valamint vele kapcsolatos dokumentumokat (például leveleket, aprónyomtatványokat, fényképeket).

Az 1896-ban alapított nagybányai művésztelep a 20. század első felében alapvető hatást gyakorolt a modern magyar képzőművészetre. Adattárunk gyűjteményében nagy számban találhatók a kiemelkedő jelentőségű festőiskolában megfordult mesterekkel, illetve növendékekkel kapcsolatos írott és képi dokumentumok (pl. a művészek által írt, vagy nekik szóló levelek, képeslapok, fényképek, kisnyomtatványok, újságcikkek). Az alábbiakban ezekből állítottunk össze egy válogatást, amely az alapítástól egészen a század közepéig enged bepillantást a művésztelep életébe.

 Az MDK-C-II-20-as szám alatt őrzi Adattárunk Bende János művészettörténész (1882–1960), a Nemzeti Szalon egykori titkára kéziratát. A képzőművészeti egyesületek története című tanulmánysorozat 1951–53-ban keletkezett, a magyar művészeti egyesületek és kiállítóhelyek történetét tekinti át a 19. századi kezdetektől kb. 1950-ig. A kézirat az adatbázisban teljes terjedelmében, illetve fejezetenként is kutatható. A szerző ehhez csatolt visszaemlékezései egy külön mappában is olvashatók.

Adattárunk gyűjteményében található a 19-20. századi folyóiratok regesztái (MKCS-C-I-127) című fond. A több tízezer cédulából álló anyag művészettörténeti szempontból dolgozza fel a folyóiratok, illetve újságok tartalmát. A periodikák teljes listája (cím, feldolgozott évfolyam) itt olvasható. Közülük az adatbázis 11 periodika (Archaeologiai Értesítő, Archaeologiai Közlemények, Bauzeitung für Ungarn, Építési Ipar, Hölgyfutár, Pester Lloyd, Pesti Divatlap, Szabad Nép, Századok, Tér és Forma, Tudományos Gyüjtemény) céduláit tartalmazza, amelyek cím szerint, azon belül évfolyamonként kutathatók.

 Gyűjteményünkben az MKCS-C-I-169-es fond Elek Artúr író, művészettörténész, kritikus, a Nyugat főmunkatársa (1876–1944), Petrovics Elek művészettörténész, művészeti író, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója (1873–1945) és mások (pl. Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője, 1877–1929) számára írt képeslapokat tartalmaz. A levélírók között található többek között Beck Ö. Fülöp, Fenyő Miksa, Fülep Lajos, Hoffmann Edith, Iványi Grünwald Béla, Nagy Sándor, Nemes Lampérth József, Perlott Csaba Vilmos, Petrovics Elek, Szentiványi Gyula, Réti István és Vedres Márk.

Adattárunk Róth Miksa üvegfestő hagyatékát az MKCS-C-I-58-as fondszám alatt őrzi. Róth Miksa (Pest, 1865–Budapest, 1944) üvegfestő és üvegmozaik-készítő számos jelentős építkezés díszítő munkálataiban vállalt szerepet. A változatos anyagban többek között díszoklevelek, tervek, a műveiről készült fényképek és üvegnegatívok, levelek, valamint a munkásságával kapcsolatos újságcikkek találhatók.

Gyűjteményünk őrzi Rózsaffy Dezső festő és művészeti író (1877–1937) hagyatékát (MKCS-C-I-13). Galériánkban a fond fényképei és reprodukciói közül mutatunk be egy válogatást. A felvételeken magyar művészek (festők, szobrászok, iparművészek) alkotásai láthatók. A galéria a képeket a művészek neve szerint, abc rendben tartalmazza.

A Művészettörténet Intézet Adattára őrzi Kövesházi Kalmár Elza hagyatékát (MKCS-C-I-164), amely átfogó képet nyújt az életműről. A szobrászművész (Bécs, 1876 – Budapest, 1956) a szecesszió, majd az art deco egyik jelentős hazai képviselője volt. A hagyatékon belül rendkívül gazdag a fényképanyag, amely a művész megvalósult vagy tervezett műveit, az alkotás folyamatát, valamint családját (köztük lányát, Kövesházi Kalmár Ágnes mozdulatművészt) is dokumentálja. A galéria e fényképekből, valamint a hagyatékban őrzött képeslapokból mutat be egy válogatást.

A Művészettörténet Intézet Adattárában, Genthon István művészettörténész hagyatékában (MDK-C-I-36) számos, Rippl-Rónai József festőművészre (1861, Kaposvár–1927, Kaposvár) vonatkozó dokumentum található. A galériában ezek közül a Rippl-Rónai levelezését tartalmazó cédulákat mutatjuk be, amelyeket Genthon István állított össze. A levelek időrendben követik egymást, kiegészülve a művész életrajzára vonatkozó adatokkal.

A Művészettörténet Intézet Adattárában, Genthon István művészettörténész hagyatékában (MDK-C-I-36) számos, Rippl-Rónai József festőművészre (Kaposvár, 1861 – Kaposvár, 1927) vonatkozó anyagot őrzünk. A galériában ezúttal a Rippl-Rónai József műveit tartalmazó cédulákat – vagyis egy Rippl-Rónai oeuvre-katalógust – mutatunk be, amely Genthon István gyűjtése.

Kaesz Gyula belsőépítész, bútortervező, művészeti író és tanár (Budapest, 1897 – Budapest, 1967) hagyatékát (MDK-C-I-32) a Művészettörténeti Intézet Adattára őrzi. Galériánkban ebből a sokrétű anyagból mutatunk be egy válogatást, amely egyaránt tartalmaz a művész munkásságára, illetve az Iparművészeti Iskola (később Főiskola) működésére vonatkozó dokumentumokat, valamint tervrajzokat és vázlatokat.