Az osztályról

Osztályvezető: Hornyik Sándor

Intézeti munkatársak: Aknai Katalin, Árvai-Józsa Kitty, Hornyik Sándor, Markója Csilla, Pataki Gábor (szenior), Tatai Erzsébet

A magyarországi és magyar képzőművészet, s annak története, az ehhez kapcsolódó műtárgyak, dokumentumok, adattárak a magyar kultúra és a nemzeti identitás szerves és elidegeníthetetlen részei, megőrzésük, kutatásuk, feldolgozásuk és nyilvánossá tételük evidens és folyamatos munkát igénylő társadalmi felelősség. Mindez érvényes a 20. századi és kortárs magyar művészetre is. A csoport által folytatott – tudományszervezetileg Magyarországon egyedülálló - kutatások jelentős mértékben hozzájárulnak az épített környezet értékeinek megőrzéséhez, a 20. században született, hatalmas értéket képviselő műtárgyanyag feldolgozásához, értékeléséhez, társadalmi és kulturális hasznosításához. A tudományos ismeretterjesztés, a kutatási eredmények széles körben való ismertté tétele fontos feladata a csoportnak. Mindez speciális felelősséget is jelent, hiszen nagyon lényeges, hogy a klasszikus műveknél nehezebben megközelíthető 20. századi és kortárs művészetet közelebb vigyük a befogadókhoz. Ennek megfelelően munkatársaink számos kiállítást rendeznek, megnyitókat, tárlatvezetéseket, előadásokat tartanak, népszerűsítő cikkeket írnak. Több egyetemen és főiskolán folytatnak oktatói tevékenységet, különböző szakértői testületek tagjai.A tudományos ismeretterjesztés, a kutatási eredmények széles körben való ismertté tétele fontos feladata a csoportnak. Mindez speciális felelősséget is jelent, hiszen nagyon lényeges, hogy a klasszikus műveknél nehezebben megközelíthető 20. századi és kortárs művészetet közelebb vigyük a befogadókhoz. Ennek megfelelően munkatársaink számos kiállítást rendeznek, megnyitókat, tárlatvezetéseket, előadásokat tartanak, népszerűsítő cikkeket írnak (szentendrei Vajda Lajos kiállítás, 60-as évek kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában). Több egyetemen és főiskolán folytatnak oktatói tevékenységet, különböző szakértői testületek tagjai. A témacsoport munkája fontos része a nemzeti kulturális örökség megőrzésének, nyilvántartásának és tudományos feldolgozásának. Különösen nagy felelősséget ró mindez a 20. századi és kortárs művészettel foglalkozó munkatársakra, hiszen a korábbi korszakokhoz képest jelentősen megnövekedett műtárgyanyag kutatása, feldolgozása és rendszerezése, a hozzá kapcsolódó dokumentumok feldolgozása elengedhetetlen része a nemzeti kulturális örökség aktív megőrzésének. Ilyen típusú témacsoport nincs több az országban, ezért komoly elméleti és gyakorlati szerepe van a múzeumok és más kulturális intézmények feladatainak segítésében, a különböző kutatási projektek koordinálásában.

A művészettörténet mint diszciplína vizsgálata az Intézet kiemelt feladata. Évek óta folyik a magyar művészettörténet-írás tudománytörténetének egyik legfontosabb programja, a művészettörténészek, művészeti írók és kritikusok életútját bemutató kézikönyv, amely az ötödik köteténél tart („Emberek és nem frakkok. A magyar művészettörténet-írás nagy alakjai I-V.). Megjelent Mezei Ottó tanulmánykötete (2013), a Filozófiai Intézettel együttműködésben összegyűjtöttük és publikáljuk Hauser Arnold kevéssé ismert korai cikkeit és tanulmányait (2017), előkészületben a Fülep Lajos életműkiadás utolsó kötete, a Kállai Ernő német és magyar nyelvű írásait tartalmazó kritikai összkiadás következő kötete, folytatódik Bogyay Tamás és Genthon István hagyatékának feldolgozása. További fontos hagyatékok (Rabinovszky Máriusz, Horváth Béla) kerültek archiválásra. A témacsoport elsőrendű feladatának tartja a recepciótörténeti kutatásokat és forráskiadásokat, ennek keretében adtuk ki (a Magyar Nemzeti Galéria Derkovits-kutatócsoportjával közösen) a kétkötetes Derkovits-olvasókönyvet (2013), mely Derkovits Gyula írásos visszaemlékezéseit, verseit, illetve munkásságának korabeli sajtóvisszhangját tartalmazza, illetve a szlovák Nemzeti Galériával együttműködésben a Mednyánszky-olvasókönyv újabb két kötetét (I: 2000, II: 2014, III: 2015). 2014-ben az ELTE Művészettörténeti Intézetével és a Péter András Alapítvánnyal közösen megrendeztük a „Magyar művészettörténet, magyar művészettörténészek a vészkorszakban” című konferenciát. Marosi Ernő a magyar művészettörténet-írás tévútjairól, Markója Csilla Zádor Anna és Hekler Antal kapcsolatáról, Gosztonyi Ferenc Bodonyi Józsefről, Tímár Árpád Elek Artúrról, Körber Ágnes Lányi Jenőről, Prokopp Mária és Tóth Károly Péter Andrásról, továbbá Tátrai Vilmos Gombosi Györgyről tartott előadásait az Enigma adta közre 80. számában, kiegészítve néhány jelentős forrás közlésével. A 2015-ös és 2016-os év folyamán négy kötetben közreadtuk a világhírű Michelangelo-kutató, Wilde János levelezését, családjának 1944-es, Londonban megőrzött budapesti ostromnaplóját, és a Wiener Schule (a művészettörténet ún. Bécsi iskolája) prominenseivel, köztük Max Dvorákkal kapcsolatos dokumentumok sokaságát. E forráskiadvány-sorozat első három kötetét a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága „Opus mirabile”-díjra érdemesítette (2016). Ugyanebben az évben két kötetben Komoróczy Géza közreműködésével közreadtuk a Szilágyi János György életútjával foglalkozó emlékkönyvet, mely a vele készült mélyinterjút, illetve baráti körének (Örkény István, Devecseri Gábor stb.) leveleit is tartalmazza.

A témacsoport intézményközi együttműködésekben nemzetközi vonatkozású recepciótörténeti kiadványokat is publikál: ld. válogatás Giacometti (Enigma, no. 78.) és Rembrandt (Enigma, no. 79.) recepciójából, továbbá előkészületben van a magyar művészet XIX. századi müncheni recepcióját tartalmazó kötet, ezeken kívül elkezdtük feldolgozni Gerevich Tibor (előzmény: Enigma, 2009. no. 59. és 60.) és Lehel Ferenc (illetve Mária) magánkézben és Hekler Antalközgyűjteményekben lévő hagyatékát. A Hekler Antal és Kapossy János életútjával kapcsolatos kutatások előzménye az Enigma 4 kötetes, Zádor Anna művészettörténésszel készült interjúkat tartalmazó kiadványsorozata (Enigma, no. 54, 55., 57., 58.) témacsoportunk tagja, Nováky Ágnes szerkeszti (és részben írja) az Allgemeines Künstlerlexikon magyar vonatkozású szócikkeit (AKL, 1969-től). A 2011-ben alakult témacsoport 2012-ben az Ars Hungarica két kötetében számolt be akkori munkájáról, 2014-ben pedig belépett a RIHA nemzetközi historiográfiai kutatócsoportjába.

A témacsoport publikációi nagyrészt elérhetők a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Repozitóriumában, az Intézet honlapján, illetve az Enigma folyóirat honlapján.