A Magyar Tudományos Akadémia székháza
A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téren álló székháza Budapest egyik reprezentatív középülete, a magyar tudományosság jelképpé nemesült foglalata. Az épület 150 éve nyílt meg. Bár magát az intézményt 1825-ben alapította gróf Széchenyi István, palotáját csak 1862–65-ben emelték August Friedrich Stüler berlini építész tervei szerint. Az Akadémia székháza a maga korában a neoreneszánsz stílustörekvés úttörő és nagyszabású alkotása volt, amely a magyar főváros építészeti fejlődésére is hatást gyakorolt. Belsejének elegáns architektúrája, főbb termeinek festészeti és szobrászati díszítése méltó az épület kiemelt rendeltetéséhez.
Lechner épületek
Lechner Ödön (1845–1914) a magyar építészet egyik legnagyobb és mindenképpen legeredetibb alkotója, akit a századforduló rendkívüli tehetségekben bővelkedő nemzetközi színterén is előkelő hely illet. Idén emlékezünk meg halálának 100. évfordulójáról, amit az UNESCO is felvett a nemzetközi évfordulók közé. Ez alkalomból az Iparművészeti Múzeum és az MTA BTK Művészettörténeti Intézet közösen nemzetközi, angol-magyar nyelvű tudományos konferenciát és nagyszabású kiállítást rendez. A konferencia és a kiállítás kapcsán az MTA BTK Művészettörténeti Intézete fontosnak érezte, hogy megfelelő minőségű fotósorozattal elkészítésével és nyilvános elérhetőségének biztosításával járuljon hozzá Lechner Ödön munkásságának átfogó megismertetéséhez.
Budapest építészeti öröksége
Lipótváros
Intézetünk új projektje Budapest építészeti örökségének vizsgálatát tűzte ki célul, melynek első lépéseként Lipótváros épületeinek szisztematikus feldolgozását kezdtük meg. A jelen – reményeink szerint folyamatosan bővülő – galériában a róluk készült fényképek láthatók; ugyanakkor megkezdtük a hozzájuk kacsolódó tervtári és levéltári anyagok feldolgozását. Ezáltal szeretnénk Budapest fénykorának e szinte páratlan épületegyüttesét, a historizáló és a szecessziós architektúra valóságos koncentrátumát mind részletes fotóanyaggal, mind megbízható adatokkal hitelesen dokumentálni. Az eredeti fényképek igen nagy felbontásban készültek, a galériában kisfelbontású nézőképük szerepel. A mappák sorrendje követi a mai utcaneveket, illetve házszámokat, elnevezésük is annak felel meg. Ha jelentős középületről van szó, a mappa nevében szerepel annak eredeti, rövid formájú elnevezése is.
