Pest, illetve Budapest Lipótváros nevű kerülete, melyet a mai Szent István körút, Bajcsy-Zsilinszky út, Deák Ferenc utca és a Duna határol, a főváros fejlődésben és életében komoly szerepet kapott. Pesten a vele dél felöl határos régi Belváros után elsőként itt indult meg a városias fejlődés. Területét sakktáblaszerű utcarendszerre osztották. Déli részén, egészen a hatalmas, katonai rendeltetésű Újépületig (1786–89) még a 19. század első felében klasszicista városnegyed jött létre, a fejlődéstől egyelőre elzárt északi részén hengermalmok és gyárak telepedtek meg. A kiegyezést követően ez utóbbi – Budapest növekedése jóvoltából egyre inkább központi helyzetbe kerülő – terület felértékelődött. Új utcák, díszes, palotaszerű lakóházak sora épült, itt emelték az Országházat és számos más, országos jelentőségű közigazgatási és törvénykezési épületet; ezzel párhuzamosan az ipari építmények fokozatosan kiszorultak. A nagyszabású fejlődés következtében Lipótváros északi része – a királyi palotát és minisztériumokat magában foglaló Várnegyed mellett – a főváros egyik kiemelt fontosságú területe lett. A kerület közepén zárványként álló Újépület lebontására csak 1897–98-ban került sor. Helyén új díszteret, a Szabadság teret alakították ki, amely az itt emelt épületek jóvoltából az ország pénzügyi központja lett. A változások Lipótváros déli részét sem hagyták érintetlenül: klasszicista palotáinak, házainak nagy részét átalakították, illetve kibővítették, vagy éppen lebontották és helyükön új, nagyobb és díszesebb épületet emeltek. Budapest 1944–45-ös ostroma, majd egyes sérült házak szükségtelen lebontása a kerület épületállományában okozott néhány fájdalmas veszteséget, de nagy többsége átvészelte a megpróbáltatásokat. A II. világháborúig Lipótváros volt Budapest V. kerülete; a II. világháború után – továbbra is V. kerület néven – egyesítették a Belvárossal.

Intézetünk új projektje Budapest építészeti örökségének vizsgálatát tűzte ki célul, melynek első lépéseként Lipótváros épületeinek szisztematikus feldolgozását kezdtük meg. A jelen – reményeink szerint folyamatosan bővülő – galériában a róluk készült fényképek láthatók; ugyanakkor megkezdtük a hozzájuk kacsolódó tervtári és levéltári anyagok feldolgozását. Ezáltal szeretnénk Budapest fénykorának e szinte páratlan épületegyüttesét, a historizáló és a szecessziós architektúra valóságos koncentrátumát mind részletes fotóanyaggal, mind megbízható adatokkal hitelesen dokumentálni. Az eredeti fényképek igen nagy felbontásban készültek, a galériában kisfelbontású nézőképük szerepel. A mappák sorrendje követi a mai utcaneveket, illetve házszámokat, elnevezésük is annak felel meg. Ha jelentős középületről van szó, a mappa nevében szerepel annak eredeti, rövid formájú elnevezése is.

A fényképeket Hámori Péter készítette. A képgaléria összeállításában közreműködött Farbakyné Deklava Lilla, Papp Gábor György, Sidó Zsuzsa és Sisa József, a galériát készítette Égető Attila.

 A képek Creative Commons rendszer szerinti Attribution/Nevezd meg! licesz alaján használhatók fel.