2020 decemberében megjelent az Ars Hungarica 2020. évi első száma. A számunk anyaga a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete, a Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar által 2020. március 5-én rendezett tudományos konferencia tanulmánykötete.
A borítón Mattis Teutsch János a szobrai között, 1930 körül, fotó. BTK Művészettörténeti Intézet Adattár. Ltsz. MKCS-C-I-82
A konferencia célja túlmutatott a dualizmus kori középfokú magyar iparoktatás kutatása legújabb eredményeinek bemutatásán, az előadások a modern iparoktatás történetét a gazdaság-, társadalom-, illetve művészettörténet eltérő diszciplináris megközelítéseinek helyt adva vizsgálták. A 19. század második felében zajló magyarországi modernizáció és polgárosodás dinamizmusának és eredményességének legfőbb kifejezője a gyors ütemű gazdasági növekedés mellett elsősorban a kultúra és a kulturális intézményrendszer fejlődése. A létrejövő modern polgári oktatási rendszer az általános művelődési igények kielégítése mellett már konkrét társadalmi csoportok elvárásait tükrözte, illetve a gazdasági innováció és a fejlődés igénye hívta életre. Ennek a folyamatnak szerves részeként értelmezhető a modern iparoktatási rendszer kiépülése is, amelyben a 19. századot jellemző nemzetépítési, iparosodási és művészeti törekvések egyaránt összefonódtak. Az iparoktatás területe ekképpen a korszak széles körben csodált vizuális kultúrájának és ornamentikájának oktatását is magába foglalja.
Az ipariskolák jelentősége aligha túlbecsülhető, ezekben képezték a dualizmus kori építkezések tervezői képességgel is bíró kivitelezőit: kőfaragókat, épület- és bútorasztalosokat, épületbádogosokat, műlakatosokat és építészeti díszítőkerámiák tervezőit. A dualizmus kori vizuális kultúrát, városképet, belsőépítészetet és tárgykultúrát alapvetően meghatározó történeti és modern formakincs oktatásmódszertana a nemzeti modernizáció programjába illeszkedett. Az ipari szakoktatás rajzi, mintázási kurzusainak mintái és a növendékek munkái, a szaktanárok tanultsága, a könyvtári állományok, a tervezői és művészi készségek érvényesülése mind olyan szempontok, amelyek nélkül a dualizmus kori magyar iparművészet jelenségei sem értelmezhetők árnyaltan.
Az Ars Hungarica számai a Penna Bölcsész Könyvesboltban vásárolhatók meg.
