Tudományos konferencia a HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet 19. századi építészeti és képzőművészeti osztályának szervezésében
Időpont: 2024. december 5–6.
Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza, földszint, nagyelőadó (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. )
Miről tanúskodik az az évszázad, amely az indiai építészet mintakönyvi reprodukcióit a nemzeti építészet kimunkálására használja fel, amely előképként tekintve II. Lajos érmeken fennmaradt képmására a társadalom egésze számára popularizálja azt? Milyen mechanizmusokon keresztül vált a Bécsben őrzött nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivócsanakja a nemzeti emlékezet részéve? Miért az Alföld lett a par excellence nemzeti táj, milyen előképek és képzetek formálták kultuszát, hogyan vált a nemzeti karakter hordozójává, s hogyan változott a későbbi generációk emlékezetében? Hány ilyen és ehhez hasonló kérdés tehető fel az előkép és emlékezet hívószavak mentén?
A konferencia a korszak aktuális nemzetközi kutatási irányaihoz kapcsolódva az előkép és emlékezet összefüggésében vizsgálja a hosszú 19. század építészeti és művészeti jelenségeit. Egyrészt a nemzeti identitásképek felől kíván rákérdezni a múlthoz való viszonyra, valamint a mintaátvétel és a másolás folyamatosan változó jelenségére. Másrészt célja, hogy láthatóvá tegye a hagyomány és a hagyományozás szerepét a korszak művészetében. Úgy gondoljuk, hogy az e fogalmakkal leírható jelenségek nagymértékben meghatározták az alkotói életműveket, az építészetelméleti és kritikai szövegeket, a tárgykultúrát, és a századfordulós képzőművészet új utakat kereső irányait. Az önképalkotó törekvéséhez kapcsolódik a mintaképek új körének a nemzeti nagyelbeszélésbe illesztése is (orientalizálás, historizálás, irodalmi inspirációk). A téma az építészeten kívül a képzőművészet és az iparművészet hasonló jelenségeit is magába foglalja.
Program
A Programfüzet elérhető itt
2024. december 5.
10:00 – Köszöntő
10:10 – Díszelőadás
10:50 Az I. szekció előadásai
12:10 Q&A
12:30 Ebédszünet
13:30 A II. szekció előadásai
14:30 Q&A
14:50 Kávészünet
15:20 A III. szekció előadásai
16:20 Q&A
2024. december 6.
10:00 A IV. szekció előadásai
11:10 Q&A
11:30 Kávészünet
12:00 Az V. szekció előadásai
12:40 Ebédszünet
13:30 Az V. szekció előadásai
14:30 Q&A
14:50 Kávészünet
15:20 A VI. szekció előadásai
16:40 Q&A
17:00 A konferencia zárása
Előadások
1. nap: 2024. december 5.
Díszelőadás
Gyáni Gábor
A történelmi emlékezet a historizmus kultúrájában
I. szekció
Terv, rajz, oktatás
Szekcióvezető: Papp Júlia
Rostás Péter
A pesti belvárosi templom szószékének, a hazai korai gótizálás kiemelkedő emlékének terve és tervezője
Róka Enikő
Marastoni Jakab (1804‒1860) Első Magyar Festészeti Akadémiájának rajzanyaga
Székely Miklós
Előképek a kolozsvári „Rajzoldában” az 1850–1860-as években
Katona Júlia
A tervezés felszabadítása a rabszolgaság alól. A historizmus előképhasználatának és másolási gyakorlatának kritikája a századforduló iparművészeti és rajzoktatási irodalmában, hatása az iparművészeti és rajzoktatásra
II. szekció
Historizmus 1.
Szekcióvezető: Sisa József
Farbaky Péter
Szent Zsigmond- és Szent Jobb-kápolnák. Az újkori budai királyi palota szakrális tereinek változásai
Pilkhoffer Mónika
Előképek Lang Adolf építészetében
Kelecsényi Kristóf Zoltán
Mintaátvétel és hagyományozás a pályakezdő építészeknél a dualizmus időszakában
III. szekció
Historizmus 2.
Szekcióvezető: Papp Gábor György
Farbakyné Deklava Lilla
A Halászbástya építése és lehetséges előképei
F. Dóczi Erika
Kőcsipke betonból – Az építészeti formálás régi-új útjai a vasbeton megjelenésével
Csáki Tamás
Történeti előképek és monumentalizáló motívumok Lajta Béla kései építészetében
2. nap: 2024. december 6.
IV. szekció
Nemzeti stílus
Szekcióvezető: Farbakyné Deklava Lilla
Sisa József
„A nyugati és a keleties építőművészeti motívumok felhasználásával” – Lechner Ödön és az Iparművészeti Múzeum
Papp Gábor György
Az iparművészet nemzeti iránya? Viták az iparművészet „nemzetiesítéséről” Magyarországon a 19. század utolsó negyedében
Prékopa Ágnes
A művészet témája a 19. század végi magyar alkalmazott művészet egyedi ornamensein és allegóriáin
V. szekció
Nemzeti emlékezet
Szekcióvezető: Székely Miklós
Papp Júlia
Emlékezés és felejtés. Az első és a második mohácsi (nagyharsányi) csata 18–19. századi képzőművészeti recepciója
Király Erzsébet
„Tanúsító emlékek.” Egy régi akadémiai felhívás olvasatai
Salamon Gáspár
Attila palotája. Rekonstrukció és anakronizmus a magyar építészetben, képző- és iparművészetben (1895–1914)
Jernyei Kiss János
Strobl Alajos és a „történeti művészet”
Szegedy-Maszák Zsuzsanna
A billikomtól a serlegig. Barabás fényképészete a nemzeti emlékezés szolgálatában
VI. szekció
Az univerzálistól a lokálisig
Szekcióvezető: Róka Enikő
Bicskei Éva
Még egyszer Székely Bertalan Egri nők című képéről
Gosztonyi Ferenc
Vita és szövetség a múlttal. Ferenczy Károly nagybányai programképe, A hegyi beszéd (első és második változat, 1896, 1897)
Hessky Orsolya
Ferenczy István: Pásztorlányka
Zsoldos Emese
Botticellitől Márk Lajosig – reprezentációs esemény a 19. század végén
