A budapesti Néprajzi Múzeum hamarosan új épületbe költözik. A fizikai megújulás mellett koncepcionális újragondolásra is készülünk, amelynek egyik meghatározó eleme az új állandó kiállítások létrehozása. Ez mérföldkőnek számít nem csak a Néprajzi Múzeum, a hazai néprajzi muzeológia, hanem a néprajztudomány történetében is. Az intézmény munkatársai évek óta dolgoznak az új állandó kiállítások előkészítésén. Most első alkalommal kerül sor a koncepció bemutatására, valamint hazai és nemzetközi szakmai körökben való megmérettetésére. A tervezett kiállítás alapvetően három részből áll: a Kerámiatérből, az Ifjúsági kiállításból és a Gyűjteményi állandó kiállításból. Közös jellemzőjük, hogy hangsúlyosan a Néprajzi Múzeum gyűjteményét tekintik a feldolgozás tárgyának, együtt szerepel bennük a történeti és a kortárs illetve a magyar és nemzetközi anyag.
A konferencia első napján előadókat kértek fel a szervezők fel a teljes kiállítási koncepció megvitatására és megismerkedünk más országok nemrégiben készült átfogó néprajzi/antropológiai kiállításainak tapasztalataival. A második és harmadik napon az egyes kiállítási egységekről kezdeményezünk vitát. Minden témát egy-egy kurátor mutat be, ezt azután témánként két értékelő hozzászólás követ. A felkért előadók, hozzászólók neves külföldi és hazai szakemberek, néprajzkutatók, antropológusok, történészek, muzeológusok, kurátorok. A Múzeum születik (1871-1898) című szekció (november 17, kedd, 15:30-16:50) egyik hozzászólója Székely Miklós, intézetünk tudományos munkatársa.
Budapest, 2020. november 16–18.
