Száz évvel az esemény előtt, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes építész, akinek munkássága a magyar építészet történetének kiemelkedő fejezete. Jelentős szerepet játszott az intézményesülő magyarországi műemlékvédelem kialakulásában, amikor alapításától, 1872-től kezdve tagja volt a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának, és mint bizottsági építész számos műemlék helyreállításában vett részt. A bizottság 1881-től, mint a magyar műemlékvédelem állandósult szakmai grémiuma működött Műemlékek Országos Bizottsága néven. Schulek műemlékes munkájával párhuzamosan 1871-től, szintén alapításától tanított a mai Képzőművészeti Egyetem elődjében, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében. Oktatói munkásságát a műegyetemen folytatta, ahol a barát és pályatárs, Steindl Imre 1902-ben bekövetkezett halála után átvette annak megürült tanszékét.
Schulek halálának 100. évfordulójáról a bécsi Collegium Hungaricum az építészi életművet bemutató kiállítással emlékezett meg, amely 2019. december 10-én nyílt meg. A kiállítás megnyitóját kisebb konferencia vezette be, amelynek előadásai a korszak, valamint Schulek szerteágazó munkásságát igyekezett egy-egy referátumban bemutatni. Bevezető előadásában Bertényi Iván, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója előadásában azt a történeti és kulturális hátteret vázolta fel, amelyben egy ilyen életmű létrejöhetett. Izgalmas előadásában Salamon Gáspár, a lipcsei Leibniz-Institut für Geschichte und Kultur des östlichen Europa munkatársa az egyetemi oktatót mutatta be. Jómagam, aki a felkérést egy nagyelőadás megtartására kaptam, a Mátyás-templom és a Halászbástya kiépítésének történetét és problematikáját elemeztem.
A konferenciát követően került sor magára a kiállításnak a megnyitójára, amelynek anyagát én állítottam össze. A kiállítás megnyitó beszédét Sisa József DSc, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója tartotta. A tizenhét tablót Schulek életrajzának összefoglalása, építészeti tanulmányainak rajzi emlékei, bécsi diák- és a kezdő tervezői munkásságának dokumentumai indították, majd műemléki és új tervezésű épületeinek rajzai következtek. A legtöbb részletet felvonultató, összesen hét tabló a Mátyás-templom és a Halászbástya építését mutatta be, nem véletlenül. Schulek közel 30 évig dolgozott a Mátyás-templomon, annak befejezése után pedig méltó keretként felépítette a Halászbástyát. Az együttes nemcsak Schulek főműve, de a magyarországi historizmus egyik legtöbbet méltatott alkotása, amelynek megítélése akkor is elismerő volt, amikor a korszak építészete, a historizmus meg nem vívta ki az őt megillető helyét az építészettörténetben.
Farbakyné Deklava Lilla, a kiállítás kurátora
