A 2000-es évek derekán részben sajnálatosan félbeszakadt, majd a felhasználói oldaltól elszakadva, a Fraknói Esterházy Levéltárban és más, addig feldolgozatlan forráshelyeken folytatódott az intenzív kutatás. E munkában kezdettől kutatóként, majd részben a kert-kutatások előmozdítójaként és az eredmények gyakorlati felhasználójaként is aktívan részt vett intézetünk tudományos munkatársa, Alföldy Gábor. Saját kutatásainak egy kis szeletéről, az Esterházy IV. Miklós herceg felesége, gróf Cziráky Margit által 1903 és 1910 között újjáépíttetett kertegyüttes egyik leglátványosabb részéről, a Rózsakertről és annak előzményeiről tartott előadást. 2010-ben Alföldy kezdeményezte és 2014-ig vezette a fertődi Rózsakert, valamint az Angolkert és az Északi park megújítását célzó, 2015-ben befejeződött KEOP projektet, amelynek során a Rózsakert is megújulhatott. A formai rekonstrukció keretében – miután az eredeti rózsafajta-választékról nem került elő forrás – Márk Gergely neves magyar rózsanemesítő fajtáival ültették be a kert ágyásait, és futtatták be a középen álló, helyreállított „kínai” pavilonban összefutó látványos lugasokat, így génmegőrzési szerepet is felvállalva.
 Alföldy Gábor felvétele, 2006 |
 Szabó Márton felvétele, 2025 |
Az előadásra 2025. október 3-án, a Márk Gergely által alapított Budatétényi Rózsakertben, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézete Herman Ottó előadótermében megrendezett „Rózsakertek jelene és jövője” című konferencián került sor. Az ELTE HTK-t a Néprajzi Kutatóintézetből Nagy Zsolt is képviselte, aki Palocsay Rudolf erdélyi rózsanemesítőről tartott előadást.
