József nádor és a kertművészet címmel intézetünk tudományos munkatársa, Alföldy Gábor előadást tartott a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet József nádor és kora című konferenciáján május 28-án, a TTI Tanácstermében.
Barabás Miklós: József nádor portréja az alcsúti kastély és park látképével, 1847. Szépművészeti Múzeum/Magyar Nemzeti Galéria
Az előadás Alföldy két és fél évtizedes kutatómunkájának rövid összegzését adta, számos képpel, idézettel és levéltári adattal mutatva be József főherceget a kertművészet pártolójaként. A botanikában és a kertészet mesterségében kiválóan képzett nádort egész életében szenvedélyesen foglalkoztatta ez a téma. Hosszú életét végigkísérték a kertek firenzei szülőháza, a Palazzo Pitti kertjétől, a híres Boboli kerttől indulva, saját budai rezidenciája, a budai királyi várkert fejlesztésén, a magyar ikerfőváros szépítésén, valamint refugiumain: a lágymányosi Nádor-kerten és a Margitszigeten keresztül az alcsúti mintabirtok és az ottani kastélypark létrehozásáig. Az előadás bemutatta, hogyan bábáskodott a főherceg-nádor az első közpark: a pesti Városliget létrehozása körül, valamint tisztázta szerepét az ikerfőváros számos kertjének megmentőjeként és támogatójaként is, rácáfolva arra a Podmaniczky Frigyes révén még napjainkban is elterjedt nézetre, miszerint a nádor „a fáknak esküdt ellensége vala”, aki szerint „a fák a városba nem valók”.
