Előkép és emlékezet a 19. századi magyar építészetben és művészetben
Tudományos konferencia a HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézet 19. századi építészeti és képzőművészeti osztályának szervezésében
Konferencia-felhívás
A konferencia helyszíne: Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. )
A konferencia időpontja: 2024. december 6.
A konferenciára várunk a témával kapcsolatos, új kutatási eredményeket bemutató előadásokat. Jelentkezni max. 1500 karakter terjedelmű absztrakttal az
Jelentkezési határidő: 2024. március 25.
Miről tanúskodik az az évszázad, amely az indiai építészet mintakönyvi reprodukcióit a nemzeti építészet kimunkálására használja fel, amely előképként tekintve II. Lajos érmeken fennmaradt képmására a társadalom egésze számára popularizálja azt? Milyen mechanizmusokon keresztül vált a Bécsben őrzött nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivócsanakja a nemzeti emlékezet részéve? Miért az Alföld lett a par excellence nemzeti táj, milyen előképek és képzetek formálták kultuszát, hogyan vált a nemzeti karakter hordozójává, s hogyan változott a későbbi generációk emlékezetében? Hány ilyen és ehhez hasonló kérdés tehető fel az előkép és emlékezet hívószavak mentén?
A konferencia a korszak aktuális nemzetközi kutatási irányaihoz kapcsolódva az előkép és emlékezet összefüggésében vizsgálja a hosszú 19. század építészeti és művészeti jelenségeit. Egyrészt a nemzeti identitásképek felől kíván rákérdezni a múlthoz való viszonyra, valamint a mintaátvétel és a másolás folyamatosan változó jelenségére. Másrészt célja, hogy láthatóvá tegye a hagyomány és a hagyományozás szerepét a korszak művészetében. Úgy gondoljuk, hogy az e fogalmakkal leírható jelenségek nagymértékben meghatározták az alkotói életműveket, az építészetelméleti és kritikai szövegeket, a tárgykultúrát, és a századfordulós képzőművészet új utakat kereső irányait. Az önképalkotó törekvéséhez kapcsolódik a mintaképek új körének a nemzeti nagyelbeszélésbe illesztése is (orientalizálás, historizálás, irodalmi inspirációk). A téma az építészeten kívül a képzőművészet és az iparművészet hasonló jelenségeit is magába foglalja.
A hosszú 19. század előkép és emlékezet kérdéskörének vizsgálata vonatkozhat a nemzeti múltra éppúgy, mint nemzetközi, akár Európán kívüli inspiráló példákra és még számos más, a felhívásban nem részletezett megnyilvánulásra. Ezeket figyelembe véve elsősorban gondolatébresztőként szeretnénk felvetni az alábbi témajavaslatokat, amelyeken kívül további megközelítéseket is örömmel fogadunk:
Az előképek szerepe az építészeti identitások kialakításában
Közös előkép vs. eltérő identitások? Előkép és emlékezet módosulásai a nemzeti vizuális kánonokban
A historizmus várostervezésének útjai, építészeti előképek a városkép kialakításában
Előképek és utalások szerepe és jelentése a festészetben és szobrászatban
Mintakövetés és autenticitás, jelentésbővülés és torzulás
Az emlékszerű fogalma a 19. században, értelmezések, jelentésváltozások
Emlékművek és középületek összefüggései, mint a nemzeti öntudat kifejeződésének eszközei
A monumentális fogalmának értelmezési rétegei a városképtől a fotográfiáig
Az irodalmi előképek a képző- és iparművészetben
A táj és a városi környezet emlékezeti rétegei a művészetben
Előkép és emlékezet fogalmai a korszak építészeti és képzőművészeti kritikájában
