For more info in English and purchase, please click here.
Kik voltak a szecesszió erdélyi mesterei? Hol tanultak, milyen mintákat követtek? Melyik múzeum raktárában lappangott évtizedekig Kolozsvár ismeretlen iparművészeti gyűjteménye? Mi volt a kereskedők és szenvedélyes amatőr gyűjtők szerepe létrejöttében? Hogyan és miért kerültek a távoli Japán paraszti kultúrájának tárgyai Mátyás király szülővárosába? Mit talál a kíváncsi kutató, ha hetven év után kinyit egy padlásajtót? Vajon hányszor lehet felavatni egy szobrot? És hány helyszínen? Mi kellett ahhoz, hogy a család legkisebb gyermeke iparművészeti remekeket tervezzen? Milyen mintákat követett, kik tanították? Mitől lett modernné és magyarrá Erdély 1900 körüli építészete? Kik voltak ennek főszereplői és hétköznapi hősei? Ezekre és még sok más kérdésre keresi a választ ez a könyv, első alkalommal tárva a külföldi olvasóközönég elé angolul Erdély utolsó magyar korszakának mindezidáig ismeretlen művészetét.
A kötet időhatárait egy alapvetően rövid történelmi időszak, az Osztrák-Magyar Monarchia fél évszázados történetének utolsó két évtizede jelöli ki, amikor Erdély gazdasági felzárkóztatása és a magyar kultúra jelenlétének megerősítése összefonódott. Ez folyamat az ipar és a kultúra találkozásának egy sajátos helyszínén, a szakoktatási intézményekben különösen szemléletesen érhető tetten. A kötet sorra veszi az erdélyi szakoktatás tárgyi emlékeit és meghatározó intézményeit, amelyek egyszerre tanúskodnak a modern technológiák és az új oktatásmódszertan elterjedéséről és a modern tervezői készségekkel bíró iparos figurájának tevékenységéről.
A kutatás módszertanát és a feldolgozás szemléletét a szerző múzeumi tapasztalatai határozták meg. A nemzetközi bölcsészettudományi kutatás számára eddig ismeretlen tárgyi emlékek, levéltári dokumentumok és fényképek elemzésével az 1900 körüli évtizedek Erdélyhez kapcsolódó magyar politikai, gazdasági és kulturális elképzelések tárulnak fel. A levéltárak és múzeumok írásos és tárgyi emlékei mellett bizonyos esetekben múzeumi és iskolai padlásokról, fél évszázados feledés homályából is kerültek elő műtárgyak. A kötetben közölt eredmények közel egy évtizedes feltáró és leletmentő munka eredményeként kerülnek az olvasó elé. Az egyes intézmények szórványosan fennmaradt tárgyai és dokumentumai szépen kiegészítik egymást, így az egyes fejezeteket olvasva az előző századforduló erdélyi múzeumi-iskolai gyakorlatának egészéről alkothat képet az olvasó.
A szecesszió korának építészeti és művészeti alkotásaiban a részek és az egész közötti harmóniára való törekvés mellett a funkció és a díszítés egyensúlya határozta meg az építészek, iparművészek és általában az alkotók szemléletét. Így volt ez a korszak könyvművészetében is, amelynek gyakorlata a szerzőt és a grafikai stúdiót is megihlették a könyv létrehozása során. Közös gondolkodásuk eredményeként a tipográfia, a tartalmi egységek elkülönítése és a kötet vizualitása is az 1900 körüli évek felfogásából inspirálódott.
Könyvbemutató: 2023. szeptember 29., 16 óra, Millenáris B épület, galéria, Votisky Zsuzsa terem
