A Művészettörténeti Dokumentációs Központ közleményei

E kiadvány a Művészettörténeti Dokumentációs Központ 1962. októberében megrendezett I. módszertani konferenciájának előadásait és hozzászólásait publikálja. Két napos konferencia témát vetett fel. Az első a stílus kutatás vizsgálata, amely modern és régi témát egyaránt érint. A második egy távoli történelmi problémán a középkoron keresztül a korszak-kutatás módszertani eljárását kívánja elemezni. Bár konkrétan a középkori kutatás sajátságait vizsgálja, rámutat azokra a módszertani sajátosságokra is, amelyek egy korszak feldolgozásánál jelentkezhetnek. A korszakban modern téma, de általános érdekű volt a harmadik módszertani kérdés: az esztétikai vizsgálódás jelentősége a történeti kutatásban. E három nagy csoport: a stílus, a korszak, az esztétikai vizsgálódás módszertani problémáinak felvetése volt a kiindulási alapja a mai Művészettörténeti INtézet elődje elméleti-módszertani munkálatainak. 

E kötet anyagát a Művészettörténeti Dokumentációs Központ 1963. októberében megrendezett II. elméleti és módszertani konferenciájának előadásai adják. Olyan esztétikai kérdések merültek itt fel, melyek tisztázása, a szervezők szándéka szerint előre vitta a 20. századi művészet értékelését. A két napos konferencia nem vállalhatta a téma teljes feldolgozását, sem részleteiben, tehát az egyes előadásokban, sem egészében. Feladata a legáltalánosabb problémák kitűzése volt és csak első lépésként tekintették e bonyolult korszak művészettörténetének elemzésében.

A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve helyett új kiadványsorozat indult ezzel a füzettel, mely új módszerekkel folytatja azt a munkát, amelyet eddig az Évkönyvek végeztek. Az Évkönyvek 1951-től, tehát az intézmény alakulásától kezdve 1960 végéig hat kötetben jelentek meg. Rovatai között a „tanulmányok” a Központ tudományos tervének keretében készültek, a ,,közlemények” pedig az intézmény adattári anyagának adtak teret. Az ezek helyére lépő közlemények új szemléletet képviseltek. Az első szám jelentős összefoglalásra törekszik. Tekintettel az évfordulóra, Tornyai János művészetét elemzi és a Központ gyűjteményeiből ismeretlen adatokkal gazdagítja, illetve segíti a további kutatásokat.

A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Közleményei III. száma a Bauhaus történetét kívánta adalékokkal, eddig nem publikált anyaggal kiegészíteni. A Bauhaus iskola és mozgalom a modern építészet, és ezen keresztül a modern képzőművészet egyik vezető intézménye volt, a kiadvány megjelentetésénke időszakában nemzetközi viszonylatban is a modern művészettörténeti kutatás középpontjában áll. A kiadvány publikálásakor nem telt még el fél évszázad a mozgalom elindulása óta, de a modern építőművészet és képzőművészet magáratalálásában játszott szerepe már ekkor tisztán kirajzolódott.