Kézikönyvek

Ez a sorozat a magyarországi művészet fejlődéstörténetének eddigi legnagyobb szabású feldolgozása, amely a legújabb kutatások kritikai értékelésén alapszik. Részletesen ismerteti a magyarországi, majd a 19. szazadtól kezdve a kialakuló magyar nemzeti művészet emlékanyagát, eligazít a művek és alkotóik fő adatai, bibliográfiája tekintetében és gazdag, részben színes képanyaggal illusztrálja a tárgyalt művészeti korszakokat. A kor művészete a historizmus, az akadémizmus és az eklektika válságától a naturalizmus, az impresszionizmus és a szecesszió sajátos magyar változatán át a premodern építészet és az avantgarde művészet kibontakozásáig ível. A kötet megkísérli enciklopédikus gazdagságában bemutatni a magyar művészetnek e rendkívül összetett es egyetemes érvényű értékeket teremtő korszakát és körvonalazza helyet az európai fejlődésben. Elemzi a kor művészetét meghatározó társadalmi tényezőket, a művészeti élet intézményeit, környezetkultúráját, a művészeti oktatás, a műkritika helyzetét, és nyomon követve a művészet belső mozgását. 

A nyolc részre tagolódó sorozat időben másodikként megjelenő 7/1—II. kötete 1919 és 1945 között tárgyalja a magyar építészet, festészet, szobrászat, iparművészet, valamint a fotózás hazai történetét. A nehéz politikai és gazdasági körülmények, a művészeti életet sem kímélő megrázkódtatások ellenére a korszak magyar művészetének szinte minden műfajában maradandó értékek születtek. A hagyományokhoz való kapcsolódás, az értékőrzés programja, az elért eredmények összegzése a hajdani lázadók számára is igen fontossá vált. A mű a fontosabb eseményekre, összefüggésekre és életművekre koncentrálva mutatja be művészetünk e rövid, de eredményekben gazdag periódusát. A hagyományokhoz való kapcsolódás, az értékőrzés programja, az elért eredmények összegzése a hajdani lázadók számára is igen fontossá vált. A szövegkötet a fenti művészeti ágak egész problémakörét felölelő fejezetek mellett több mint kétszáz alkotó életművét, illetve e korszakbeli tevékenységét ismerteti részletesebben, 190 dokumentum értékű fotóval, valamint 32 színes tábla segítségével. A képkötet több mint ezer fekete-fehér műtárgy-reprodukcióval illusztrálja az elmondottakat, s az alkotók névsora szerinti rendben közli a bemutatott müvek címét, keletkezési idejét és egyéb adatait.

A nyolckötetes magyarországi művészettörténetnek ez a kötete a 14-15. századi művészet történetének az Anjouk trónra lépésétől Mátyás király uralkodásának első feléig terjedő szakaszát tekinti át, a középkori magyar állam területéről származó emlékek lehetőségig teljes bemutatására első ízben törekedve. A nyolckötetes magyarországi művészettörténetnek ez a kötete a 14-15. századi művészet történetének az Anjouk trónra lépésétől Mátyás király uralkodásának első feléig terjedő szakaszát tekinti át, a középkori magyar állam területéről származó emlékek lehetőségig teljes bemutatására első ízben törekedve. A kötetben tárgyalt korszakban a gótika stílusjelensége uralkodik: a 14. századi periódusban megkülönböztethetők az egyes szakaszokat jellemző késői klasszikus, illetve közép-európai stílusváltozatok. Különösen nagy gazdagsággal tűnik ki 1400 táján az ún. internacionális gótika emlékanyaga, Magyarország Zsigmond kori fénykorának hagyatéka, míg újszerű megvilágításba kerül a 15. század utolsó harmadára eső késő gótikus virágkort előkészítő fejlődés is. A gótikus jelenségek mellett fokozott figyelem irányul a nem sokkal 1470 után nagyszabású kibontakozáshoz vezető reneszánsz kezdeményekre.