A középkor magyar királyainak többsége feltétlenül megfordult Székesfehérvárott, éltében vagy holtában. Nemcsak jeles látogatók voltak; testi jelenlétük annak a városnak a rendeltetését teljesítette be, amelynek lételeme volt a királyság szellemi jelenléte. Ennek a szellemi jelenlétnek a materiális, kézzel fogható, szemmel látható támaszait keressük a 17. század vége óta, a legkülönbözőbb módokon. A barokk kor a középkori székváros elenyészett fényének a maga ízlése szerint való helyreállítását kísérelte meg. A vallásos kultusz a szent ereklyék jelenlétében látta a folyamatosság biztosítékát. A modem történelmi tudat hiteles tárgyi bizonyítékokat igényel: ásatásoktól remél épületmaradványokat és emberi maradványokat. Mindegyik módon eljuthatunk valameddig, de egyik sem elégít ki: a tárgyi tényállás teljessége elérhetetlen, az egyetlen reális célkitűzés az eszmei rekonstrució.
Fájlnév: | A középkori_magyar_királyok_arcképei_végleges_OK.pdf |
Fájlméret: | 28.98 MB |
Fájltípus: | application/pdf |