Önálló kötet:

Collecting clues. In Search of an Art Collector in Seventeenth-Century Vienna. Budapest, Hungarian Academy of Sciences, Research Centre for the Humanities, 2018.

Fantomkép egy 17. századi bécsi műgyűjtőről. Budapest, MTA BTK Művészettörténeti Intézet, 2017.

Családtörténet és reprezentáció. A galgóci Erdődy-várkastély gyűjteményei. MTA BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest 2013.

Szerkesztés:

Ars Hungarica (2016–)

Henszlmann Imre (1813–1888). Kiállítás születésének 200. évfordulója alkalmából / Imre Henszlmann, 1813–1888: Exhibition Honouring the 200th Anniversary of his Birth. MTA BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest, 2013. 64 p.

„Ez világ, mint egy kert..." Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet – Gondolat Kiadó, Budapest 2010. pp. 837

Tanulmányok:

The „Legacy” of the Szapolyais. In: A Forgotten Hungarian Royal Dynasty: The Szapolyais. Ed. by Pál Fodor and Szabolcs Varga. Budapest, Research Centre of the Humanities, 2020. pp. 285–309.

A Szapolyaiak „hagyatéka”. In: Egy elfeledett magyar királyi dinasztia: a Szapolyaiak. Szerk. Fodor Pál és Varga Szabolcs. Budapest, MTA BTK, 2020. pp. 311–334.

Az Igazságosság és az Idő. Hans von Aachen birodalmi allegóriái. Soproni Szemle, 74 (2020) 3. sz. pp. 277–293.

Kunstkammer in Schrift und Bild. Johann Septimius Jörgers (1594–1676) „Kunststube” in Nürnberg. Acta Historiae Artium, 60 (2019) pp. 161–184.

Ingók és érzelmek. Az értéktárgyak átörökítése kora újkori magyar főnemesi végrendeletekben. In: Érzelmek és mostohák. Mozaikcsaládok a régi Magyarországon, 1500-1850. (Magyar Történeti Emlékek, Értekezések. Magyar Családtörténetek: Tanulmányok, 4.) Szerk. Erdélyi Gabriella. Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet 2019. pp. 27–56.

Nyáry Krisztina hozománya. Források az Esterházy-kincstár kialakulásához. Lymbus – Magyarságtudományi Forrásközlemények (2016) pp. 163–189.

Athleta Christi. Political Propaganda in the Art Patronage of Tamás Erdődy, Ban of Croatia and Slavonia. In: Acta historiae artium, 57 (2016) pp. 131–166.

Az érsektől a szabadkőművesig. Az Erdődyek mint nagybirtokos család a Dél-Dunántúlon, 1500–1800 között. In: A Pejacsevich család művészeti öröksége / Likovna baština obitelji Pejačević. Szerk. Veress Ferenc. Sopron, Matica hrvatska Sopron Egyesület, 2016. pp. 40–55.

Észrevételek a Szent István-szarkofág történetéhez. In: Szent István király bazilikájának utóélete. A középkori Romkert 1938-tól napjainkig. Szerk. Gärtner Petra. Székesfehérvár: Szent István Király Múzeum, 2016. (= Szent István Király Múzeum közleményei, B sorozat, 56. szám). pp. 22–29.

Nachbildung, Reproduktion, Kopie: Zum Phänomen der "Wiederholung" in der Porträtkunst des ungarischen Barock. In: Prinzip Wiederholung: Zur Ästhetik von System- und Sinnbildung in Literatur, Kunst und Kultur aus interdisziplinärer Sicht. Hg. von Károly Csúri, Joachim Jacob. Bielefeld: Aisthesis Verlag, 2015. pp. 213–251.

Rahmenbedingungen für Kunst und Kultur im Königreich Ungarn im 17. Jahrhundert. In: Barocke Kunst und Kultur im Donauraum, 2 Bde, Hg. von Karl Möseneder, Michael Thimann, Adolf Hofstetter. Petersberg: Michael Imhof Verlag, 2014. Bd. 1. pp. 160–176.

Kaiserkreuz für Kaisersberg. Ein Pfandleihgeschäft zwischen Kardinal Thomas Bakócz und dem Hause Habsburg. In: Wiener Archivforschungen: Festschrift für den ungarischen Archivdelegierten in Wien, István Fazekas. Hg. von Zsuzsanna Cziráki, Anna Fundárková, Orsolya Manhercz, Zsuzsanna Peres, Márta Vajnági. Wien: Institut für Ungarische Geschichtsforschung in Wien; Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv, 2014. pp. 41–50.

Walch Máté és a pozsonyi Erdődy-palota. In: Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára. / Stein auf Stein. Festschrift für Ferenc Dávid, I–II. Szerk. Szentesi Edit, Mentényi Klára, Simon Anna. Vince kiadó, Budapest 2013. I. kötet, 631–654.

A prímás "házi oltára". Esettanulmány a műgyűjtemények II. világháború utáni szóródásáról. In: Als ich can. Tanulmányok Urbach Zsuzsa 80. születésnapjára. Szerk. Gaylhoffer-Kovács Gábor, Székely Miklós. CentrArt, Budapest, 2013. 215–224.

Henszlmann és a képzőművészet. / Henszlmann and the Arts.
In: Henszlmann Imre (1813–1888). Kiállítás születésének 200. évfordulója alkalmából / Imre Henszlmann, 1813–1888: Exhibition Honouring the 200th Anniversary of his Birth. Szerk. Bubryák Orsolya. MTA BTK Művészettörténeti Intézet, Budapest, 2013. pp. 16–19; 53–54.

The Treasures of Countess Erzsébet Rákóczi (1654–1707). In: Women Patrons and Collectors. Ed. by Susan Bracken, Andrea M. Galdy, Adriana Turpin. Cambridge Scholars Publishing, Newcastle upon Tyne, 2012. 83–100.

Erdődy Anna serlegsorozata – a források tükrében. In: „Ez világ, mint egy kert..."  Tanulmányok Galavics Géza tiszteletére. Szerk. Bubryák Orsolya, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet – Gondolat Kiadó, Budapest 2010. 187–204.

„In Deo vici". Kegyesség és reprezentáció Erdődy Tamás (1558–1624) horvát bán műpártolásában. Studia Agriensia 27. (2008) 261–283.

Egy 18. századi ingatlanspekuláns befektetései. Adatok Johann Christian Neupauer (1676–1735) bécsi építőtevékenységéhez. Művészettörténeti Értesítő 57. (2008) 1. 11–46.

„E meditullio basilicae erutum"? – Megjegyzések a székesfehérvári Szent István szarkofág provenienciájához. Ars Hungarica 35. (2007) 1. [2008]  5–28.

Ein vergessener Mäzen von Franz Anton Maulbertsch: Anton Graf Erdődy (1714–1769). In: Generationen, Interpretationen, Konfrontationen. Sammelband von Beiträgen aus der internationalen Konferenz in den Tagen 20–22. April 2005. in Bratislava. Hrsg. Barbara Balážová. Ustav dejin umenia SAV, Bratislava 2007. 49–59.

Inter arma silent musae – „Geheimnisse" eines Brettspiels aus dem 17. Jahrhundert. Ars Decorativa 24. (2006) [2007] 39–59.

Ahnenkult als Zukunftsbild. Das Beispiel des Kunstpatronats der Grafen Erdődy. In: Zentraleuropa - Ein hybrider Kommunikationsraum. Redaktion: Helga Mitterbauer, András F. Balogh, Praesens Verlag Wien 2006. 95–110.

Devotion und Ahnenkult in der Mäzenatentätigkeit des Grafen Georg Leopold Erdődy (1680-1759). Acta Historiae Artium XLVII. (2006) [2007] 191–205.

Ein bürgerlicher Mäzen in dem 17. Jahrhundert: Johannes Weber (1612–1684), Stadtrichter von Prešov. Ars 39. (2006) 2. sz. 185–198.

Az ősök tisztelete az Erdődy grófok mecénási tevékenységében. in: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra – Horn Ildikó, Balassi Kiadó, Budapest, 2005. 549-581.

Polgári reprezentáció egy 17. századi eperjesi városbíró mecénási tevékenységében. In: Irodalmi és nyelvi kölcsönhatások az integráció folyamatában – Literárne a jazykové interakcie v procese integrácie. Szerk. František Alabán, Banská Bystrica 2005. (konferencia: 2005. február 16.) 107-118.

Egy 17. századi nemesasszony inventáriumai – Adatok Rákóczi Erzsébet tárházához. Művészettörténeti Értesítő LIV (2005) 1–2. 41–72.

Egy polgári mecénás a 17. században: Weber János eperjesi főbíró (1612-1684). Ars Hungarica 31. (2003) 2. 225-280.

Wesselényi nádor orvosa. Lege Artis Medicinae, 11. (2001.), 6–7. sz. 51–54.

Weber János és a Wappen der königlichen freyen Stadt Epperies. Irodalomtörténeti Közlemények 99. (1995.) 3-4. sz. 335-343.

recenziók, kiállításkritikák

Az Osztrák Császárság születése. Johann Peter Krafft, az új Ausztria festője. In: Új Művészet, 2016. 6. szám, pp. 44–45.

Vonzások és változások – Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. Műértő 16 (2013). június sz. 8.

Házak, lovak, emberek. (Főúri öltözetek az Esterházy kincstárból). Műértő 14 (2011) március sz. 1, 4.

A rajzoló szerződése - Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (Zichy-kiállítás). Műértő 11. (2008) március sz. 12.

Hatvan éve várjuk. Esterházy-kincsek az Iparművészeti Múzeumban. Műértő 10. (2007) június sz. 13.

Kép a képben – avagy a képzőművészet öndefiníciója. Új Művészet 17 (2006) 4. 9–12.

Jankovich Miklós és gyűjteményei. Ars Hungarica 32. (2004) 1. 140–175.

„Nincs az királynak jobb portrait kép írója..." (Mányoki Ádám). Új Művészet 14. (2003.) 6. 10–12.

lexikon-szócikkek:

Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Főszerk. Kőszeghy Péter, szerk. Tamás Zsuzsanna, Balassi Kiadó, Budapest 2004-2011. I-XII.: Czetter Sámuel, grafika, gyertya, I. Ferdinánd, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd, hajó, háromszög, hold, horgony, Jankovich Miklós, koponya, könyvillusztráció, köpönyeg, nap, Rajcsányi Ádám, Rákóczi Erzsébet, szív, szivárvány, Weber János

Nemzeti évfordulóink, 2007. Főszerk. Estók János, szerk. Beke László –Gazda István – Szász Zoltán – Szörényi László, Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága, Budapest 2006. pp. 37; 59; 60:    Mányoki Ádám, Szatmári György, Vay Ádám.

Nemzeti évfordulóink, 2013 Főszerk. Estók János, szerk. Császtvay Tünde, Gazda István, Sisa József, Ujváry Gábor. Balassi Intézet, Budapest 2013. pp. 21; 55: Esterházy Pál; Schönvisner István

Katalógustételek

In: 150 éves az Akadémia székháza. Épület-, intézmény- és gyűjteménytörténet. Szerk. Bicskei Éva–Ugry Bálint. Kiállítási katalógus, MTA Művészeti Gyűjtemény 2015. október 20–2016. március 18. Budapest, MTA BTK, 2018. pp. 58, 71-77, 110.

constructio 16.1. Ismeretlen metsző után C. Zennig & Co. fényképész iroda: Ernst March’s Thonwaarenfabrik, Charlottenburg bei Berlin, 1869 (p. 58); decoratio 5.2. Raffaello után Luigi Garelli és Pasquale Troja: A Költészet, a Teológia, a Filozófia és a Jogtudomány alakja, 1872 (p. 71); decoratio 5.3. Raffaello után Nicola Ortis és Federico Seifert: Ítélkezés, 1872 (p. 72); decoratio 2.6. Raffaello után Giorgio Ghisi: Athéni iskola, 1550 (pp. 73–74); decoratio 2.7. Marcantonio Raimondi: Költészet, 1515 (p. 75); decoratio 2.8. Raffaello után Marcantonio Raimondi: Parnasszus, 1517–1520 (p. 76); decoratio 2.9. Luca Penni után Giorgio Ghisi: Apollo és a Múzsák, 1557 k. (p. 77); decoratio 12.3. Babér, 19. század (p. 110).