Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

Őrzési helye: BFL, iratok: IV. 1207, tervek: XV. 311

Ismertetése: József nádor 1804-ben terjesztette be első javaslatát a Pest fejlesztését és rendezését irányító Szépítő Bizottmány megalakítására. A Bizottmány végül 1808-ban jött létre, s működését 1808-1848 között közvetlenül a nádor, majd a Magisztrátus felügyelte.[1] A nádor utasítására Hild János készítette el a város végleges rendezési és szépítési tervét, mely három fő fejezetben foglalta össze az elvégzendő feladatokat. Az első Pest szabályozására és szépítésére vonatkozott, a második az ehhez szükséges pénzforrások előteremtését részletezte, a harmadik rész a kivitelezés módját fogalmazta meg. A rendezési terv keretében mintegy tizenegyezer építési terv született.

A Szépítő Bizottmány - majd megszűnése után a szerepét a városegyesítésig átvevő Építési Bizottmány - a városi tanács alá rendelt állandó bizottságként működött. A testülethez két példányban benyújtott építkezési terveket műszaki, városrendezési és város-szépítési szempontok szerint bírálta el és véleményezte, majd ezen szempontok együttes figyelembevételével adta ki a városi tanács az építési engedélyt. A jóváhagyott tervek egyik példánya az építtető tulajdonába, a másik a Bizottmány irattárába került.

A Szépítő Bizottmány minden építési, illetve építéssel kapcsolatos ügyre kiterjedő irat- és tervanyaga három részre oszlik: a Bizottmány üléseiről készült jegyzőkönyvekre; a pesti Szépítő Bizottmányi Alap kezeléséről készített számadásokra, pénztári naplókra és vegyes iratokra; valamint az építési (zömmel építési engedélykérelmekkel kapcsolatos) ügyiratokra, melyekhez eredetileg a tervek is tartoztak, ezeket azonban a levéltár rendezése során az 1940-es években kiemelték és ma már külön kezelik.[2]

A Szépítő Bizottmány tervanyagát a tervek eltérő mérete miatt már az 1829-1839 közötti években is külön kezelték, s a Szépítést Bizottmány Különsorozatban helyezték el. Ezeknek a tervlapoknak a sorszámozása 1-650-ig terjed. A későbbi tervek esetében a számozás, az iratokhoz hasonlóan, ismét folyamatosan, időrendben előrehaladva tart, az SzB. 19827. sorszámig. A Szépítő Bizottmány levéltári rendszerét az 1940-es évek elejére alakították ki. Az iratok közé, a kiemelt tervlapok helyére térítvények kerültek, melyek jelzik, hogy az irathoz kapcsolódó tervek a Levéltár Tervtárában találhatók. A kiemelt tervekből azok mérete alapján két csoport jött létre; az ún. kis- és nagyalakú tervek sorozata. (Ez a méret szerinti megosztás jellemzi a bizottmányi tervanyagok minden sorozatát.)[3]

II. A cédulák

Mennyisége: kb. 3700 darab

Készítőjének neve, A feldolgozás ideje: H. Boros Vilma, 1955-1982

Tartalma: A regeszták jelentős része Zádor Anna megbízásából készült.[4]

Az anyag négy cédulasorozatra tagolódik:

-        Iratok (1806-1808)

-        Jegyzőkönyvek(1808-1811)

-        Iratok és tervek és jegyzőkönyvek (1806-1849) (Zádor Anna számára készült újabb cédulasorozat)

-        Pollack Mihályra vonatkozó adatok (1809-1839 közötti jegyzőkönyvek, iratok 1809-1827; MOL Archivum Palatinale archiducis Josephi (N 22-25)

Az anyagot kiegészíti H. Boros Vilma jegyzéke a Szépítő Bizottmány 1808-1849 közötti iratainak és terveinek teljes jegyzéke rövid tartalmi ismertetéssel.

Elhelyezése: A fenti sorrendben, az egyes cédulasorozatokon belül időrendben. A cédulasorozat hely- és személynévmutató segítségével kutatható.


[1]     Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága 1809-1847. Tanulmányok Budapest Múltjából. I. (1932) 76-98.; Boros Vilma: A pesti Szépítő Bizottság működésének kezdete és a szépítési terv. A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1953. Budapest 1954, 507-531.; Zakariás G. Sándor: Pesti építőmesterek munkássága 1850-1860. Uo. 555-606.; Bácskai Vera: Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére. Budapesti Negyed 1. (1993) 5-13.; Hidvégi Violetta: Pest város Szépítő Bizottmánya. In: József nádor (1776-1847) Pest-Budán - Palatin Joseph (1776-1847) in Pest-Ofen. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítási katalógusa. (Szerk. Szvoboda Dománszky Gabriella) Budapest 1997, 31-40. József nádorra vonatkozóan ld. az A-I-9 jelzetű cédulasorozat ismertetését.

[2] Nagy 1959, 220-222.

[3] Itt kell megemlíteni néhány további, tervanyagot tartalmazó fondot, melyekről nem ké­szültek regeszták: a Pest város tanácsának iratai közül 1969-ben kiemelt tervekből álló Pesti tervek (1786-1873) (XV. 314) elnevezésű egység a város építészettörténeti, művészettörténeti és művelődéstörténeti kutatásának szintén kiemelkedő jelentőségű forrása. Külön egységekben találhatók továbbá Buda szabad királyi főváros és Óbuda mezőváros 1873 előtti tervei: Buda. szabad királyi Főváros Baucomission néven ismert Építési Bizottmánya (1810-1827, valamint 1832-1834) tervei (XV. 301 BC); a Buda Szabad Királyi Főváros Szépítő és Építő Bizottmánya (1850-1873) működése során keletkezett tervlapok (XV. 302 BMT); Buda város levéltárából a tanácsi iratok közül kiemelt tervek (1853-1873) (XV. 303 BT); Óbuda mezőváros Építési Bizottsága tervlapjai (1861-1873) (XV. 321 ÓB); a Budai Mérnöki Hivatal iratai és tervei (IV. 1115); Pest városi Mérnöki Hivatal iratai és tervei (IV. 1326/a, b); Budapest Székesfőváros Mérnöki Hivatalának iratai (IV. 1421) és tervei (XV 324) valamint a Székesfővárosi Mérnöki Hivatalhoz és a Fővárosi Közmunkatanácshoz beérkezett tervek másodpéldányaiból létrejött ún. Polgármesteri Tervtár (1886-1950) (XV. 323). Ld.: A Fővárosi Levéltárban őrzött építési tervek jegyzéke. A Budai és Óbudai levéltár építési tervei I—II. (Összeállította Farkas Elemérné) Budapest 1964

[4]  Zádor Anna (1904-1995) művészettörténeti munkásságának bibliográfiáját 1974-ig ld.: Építés- Építészettudomány V. (1973) 639-642.; 1974-1983 ld.: AH XII. (1984) 9-10.; 1984­1993 ld.: MÉ XLIII. (1994) 3-4.

Zádor Anna hagyatékát az MTA MKI Adattára őrzi. Ld.: Révész Emese: Zádor Anna művészettörténész hagyatéka. (MKI-C-I-75) In: MTA MKI Adattára. Budapest 2000, 52.