I. Az eredeti anyag
Őrzési helye: BFL, IV. 1413/mm
Ismertetése: Budapest város törvényhatósága 1891-ben hirdette meg először a budapesti Szabadságharc-emlékmű szoborpályázatát, mely az ideológiai viták miatt sikertelenül végződött, így 1905-ben ismét kiírták. Az emlékműre összegyűlt félmillió aranykorona felhasználására azonban ekkor sem került sor, a pályázat másodszor is eredménytelen maradt. 1907-ben újra meghirdették, melyen Szamovolszky Ödön és Gách István nyerte az első díjat. Az elfogadott emlékműterv azonban végül nem került kivitelezésre, s az első világháború elvitte az összegyűlt pénzösszeg jelentős részét.[1] A Fővárosi Levéltárban Budapest Főváros Számvevőségének iratai között találhatók az emlékmű felállítására szervezett gyűjtést koordináló testület, a Szabadságharc Szoboralap számviteli könyvei.[2]
II. A cédulák
Mennyisége: 1907 darab
Készítőjének neve, a feldolgozás ideje: Pusztai László, 1970-1973
Tartalma: A Szabadságharc Szoboralapnak tett felajánlások az 1883-1884. évi gyűjtőívek alapján, illetve az ívmellékletek az 1883-1887 közötti évekből. A cédulák a Magyarországi művészet története 6. kötete számára készültek.
[1] Maróti Géza: A szabadságharc-szoborpályázat. Budapest 1907; Sinkó Katalin: A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai. In: Monumentumok az első háborúból. (Szerk. Kovács Ákos) Budapest 1985, 20-21. [részletes bibliográfiával]
[2] Őrt János—Szekeres József: Budapesti 1. Sz. Állami Levéltár. 2. Budapest főváros törvényhatósági és tanácsköztársasági szerveinek levéltára. Budapest 1959, 159-160. (Levéltári Alapleltárak)