I. Az eredeti anyag
Őrzési helye: BFL, II. 1. és XIX. 1.
Ismertetése: A Fővárosi Közmunkák Tanácsát Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezésére az 1870. évi X. törvénycikkel hozták létre. Feladata a már akkor egyetlen, fővárosnak tekintett, de jogilag még különálló Buda és Pest szabályozásának, szépítésének tervezése és felügyelete, az erre szánt pénzalapok kezelése stb. volt. Az egyesítés után a tanácsi, majd polgármesteri III. Ügyosztály feladata volt a magánépítési engedélyek kiadásával kapcsolatos ügyintézés, ennek hatáskörébe tartoztak a szabályozási és telekrendezési ügyek is. Az építési terveket műszaki-építészeti szempontból a Fővárosi Mérnöki Hivatal (1911-ig) és a Középítési Bizottmány véleményezte, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa pedig felülvizsgálta. A röviden Közmunkatanácsnak nevezett intézmény 1948-ig működött, de legjelentősebb eredményei fennállásának első évtizedeiben születtek (Pest város rendezése, a Sugárút és a Nagykörút kiépítése, Országháza, Millenniumi Emlékmű, Halászbástya, Duna-hidak építése).[1]
A Közmunkatanács iratai a II. 1/a, illetve a II. 1/c jelzet alatt találhatók. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa működésével kapcsolatos tervek, térképek és helyszínrajzok a levéltár Tervtárában a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tervei című gyűjteményben találhatók. (Jelzetük: XV. 322/a [épülettervek, térképek], b [út- és vasúttervek]).[2]
II. A cédulák
Mennyisége: 8020 darab
Készítőjének neve, a feldolgozás ideje: Bódis Mária, 1966-1972
Tartalma: A regeszták az 1870-1944 közötti jegyzőkönyvekről készültek. A cédulasorozat időrendi és személynévmutató segítségével kutatható.
[1] Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Budapest 1931; Benczéné Nagy Eszter: A Fővárosi Közmunkák Tanácsának rövid története. LSz XLI. (1991) 32-44.; Déry Attila: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948). Egy független városrendező hatóság. Budapesti Negyed 9. (1995) 77-96.
[2] Ld. az A-II-7/b, valamint az A-II-1 jelzetű cédulasorozat ismertetését.
