Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: OSzK Kézirattára, Quart. Hung. 2381

ISMERTETÉSE: Koronghi Lippich Elek (1862-1924) költő, művészeti író, politikus. Jogi tanulmányait Budapesten végezte, művészettörténetet Berlinben, Lipcsében hallgatott. 1888-ban a VKM művészeti ügyosztályának munkatársa, majd vezetője. 1903-tól Művészeti Könyvtár címmel sorozatot szerkesztett, amelyben főleg hazai és külföldi művészekről szóló monográfiák jelentek meg 1911-ig. Lippich Fülep Lajos legfőbb támogatója volt itáliai utazása idején. Különösen sokat tett a Gödöllői Művésztelep támogatása érdekében.1 Írói nevei: Kadocsa Elek, Koronghy Lippich Elek, Koronghy L. Elek.2 Hagyatékát az OSzK Kézirattára őrzi.3

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 5 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Bódis Mária, 1970-es évek

TARTALMA: K. Lippich Elek levele Klebelsberg Kúnó kultuszminiszterhez a képző- és iparművészeti oktatás ügyéről.4 (Meran, 1922. július 30.)

Jegyzetek:

1 JURECSKÓ LÁSZLÓ: K. Lippich Elek - a hivatalos művészetpolitika irányítója - és a gödöllőiek. Studia Comitatensia 10. (1982) 9-29.; GELLÉR KATALIN - KESERü KATALIN: A gödöllői művésztelep. Budapest 1987

2 - -: In memoriam Koronghi Lippich Elek. Magyar Iparművészet XXVII (1924) 87.

3 Fol. Hung. 1596-1604; Quart. Hung. 2378-2383; Oct. Hung. 848; Analekta 3743-3748
Koronghi Lippich Elekre vonatkozóan ld.: RÓTH MIKSA: Egy üvegfestőművész emlékei. Budapest 1943, 46-47.; A magyar iparművészet szervezői és K. Lippich Elek. (A Lippich-hagyatékban található levelek alapján.) (Közli: Jurecskó László) AH XXIII. (1995) 107-119 [részletes irodalomjegyzékkel]

4 Gróf Klébelsberg Kúnó (1875-1932) Budapesten, Berlinben, Münchenben és Párizsban végezte tanulmányait. Pályáját miniszterelnöki fogalmazóként kezdte, majd Tisza István első kormányában lett miniszterelnökségi államtitkár, 1914-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára. 1917-ben Tisza lemondásakor távozott posztjáról és négy évig nem viselt közhivatalt. 1921 decemberétől 1922 júniusáig a Bethlen-kormány belügyminisztere; 1922. június 16-tól 1931. augusztus 24-ig kultuszminiszter. (1931 augusztusában a gazdasági válság az egész Bethlen-kormányt lemondásra kényszeríttette.) Ld.: Gróf Klébelsberg Kúnó emlékezete. A gróf Klébelsberg Kúnóról szóló emlékbeszédek és megemlékezések (1932-1938) Budapest 1938; HUSZTI JÓZSEF: Gróf Klébelsberg Kúnó életműve. Budapest 1942; Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klébelsberg Kúnó válogatott beszédei és írásai (1917-1932). (Válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta Glatz Ferenc) Budapest 1990, 5-26.; Klébelsberg Kúnó (1875-1932). (Válogatta, sajtó alá rendezte, a bevezetést és a jegyzeteket írta T. Kiss Tamás) Budapest 1999 (Magyar pantheon)