Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: OMvH Tervtára, Foerk Ernő hagyatéka

ISMERTETÉSE: Foerk (Förk) Ernő (1868-1934) a magyar késő historizmus építészetének kiemelkedő alakja. Tevékenysége az iparművészet, az építészet, a műemlékvédelem és helyreállítás, illetve az építészet-pedagógia területét is felölelte. 1892-ben Steindl Imre irodájában kapott munkát, ahol részt vett az Országház belső terveinek kidolgozásában. A századforduló szinte minden jelentős magyar (s néhány nemzetközi) pályázatán részt vett. Számos díjat nyert. 1904-ben harmadik lett a szegedi Fogadalmi templom pályázatán, amely végül az ő tervei alapján valósult meg. Évtizedeken át tagja és munkatársa a Műemlékek Országos Bizottságának. Kezdeményezésére, s az ő vezetésével indultak meg a Felsőépítőiskolában diákok nyári szünidei felmérései. Számos ásatáson (például Csanádon, Kalocsán, Nagyváradon, Ócsán és Zsámbékon) is részt vett.
Hagyatéka (tervei, felmérései, jelentős magyar képzőművészekkel folytatott levelezése, naplói, írásai, jelentései a BTM Kiscelli Múzeumában, az OMvH Könyvtárában és Tervtárában, Magyar Építészeti Múzeumában, illetve a család tulajdonában találhatók.1

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 390 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Gulyás Gyula, 1975

TARTALMA: A regeszták Foerk építészeti terveiről készültek.

Jegyzetek:

1 Foerk Ernő főbb művei: FOERK ERNŐ - SÁNDY GYULA: A Tüköry kastély Diósszentpálon. Budapest 1906; A kalocsai Szent István kori székesegyház érseki sírja. Budapest 1911; FOERK ERNŐ - PETROVÁCZ GYULA: A kalocsai érseki főegyházmegye újabb templomépítkezései (1907-1911). Budapest 1912; A szegedi fogadalmi templom építőtervei. Budapest 1914; A kalocsai székesegyház. In: Magyarország Muemlékei. IV. (Szerk. Forster Gyula) Budapest 1915, 43-53.; Árpádkori templomaink típusai. Budapest 1926; A magyar építőművészet rövid története. Kecskemét 1929
Foerk Ernő munkásságára vonatkozóan ld.: Foerk Ernő (1868-1934) építész emlékkiállítása. Budapest, OMF Magyar Építészeti Múzeuma. (A kiállítást rendezte és a katalógust írta Pusztai László, Hadik András) Budapest 1984; (kurcz)[KURCZ BÉLA:] Foerk Ernő emlékezete. Magyar Nemzet (1984. VII. 13.) 6.; - -: Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása Foerk Ernő építész műveiből. Mv XXIX. (1984) 115.; PUSZTAI LÁSZLÓ: Egy templomépítő: Foerk Ernő kiállítása. új Ember (1984. IX. 16.) 6.; SZ. M.: Méltatlanul elfelejtve. Magyar Ifjúság (1984. VII. 31.) 6.; HADIK ANDRÁS: Foerk Ernő 1917-es balkáni útja. Pavilon 8. (1988) 4-21.; HADIK ANDRÁS: Foerk Ernőről és a Magyar Építészeti Múzeumban lévő dokumentumanyagról. In: Lapis Angularis II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. (Szerk. Hajdú Virág, Prakfalvy Endre) Budapest 1998, 11-96.
Kalocsai ásatásairól ld.: TAKÁCS IMRE: Egy eltűnt katedrális nyomában. újabb töredékek a 13. századi kalocsai székesegyházból. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. (Szerk. Kállói Tibor) Szeged 2000, 305-335. (Dél-Alföldi Évszázadok 13.)
Nagyváradi ásatásairól ld.: KERNY TERÉZIA: Adatok a váradi vár kutatástörténetéhez. In: Váradi kőtöredékek. Szobortöredékek, építészeti faragványok, síremlékek az egykori Biharvármegyei és Nagyváradi Múzeum gyűjteményéből. (Szerk. Kerny Terézia) Budapest 1989, 17.