I. Az eredeti anyag
ŐRZÉSI HELYE: Különböző magyarországi levéltárak
ISMERTETÉSE: Bártfai Szabó László (1880-1964) történész, levéltáros. 1904-től az OSzK munkatársa. 1924-1935 között az MTA főkönyvtárnoka, 1925-től a Szent István Akadémia tagja. 1924-1926 között a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjaként Széchenyi döblingi hagyatékában talált levelezését gyűjtötte egybe.1 Rendszeresen publikált a Budapest Régiségei című várostörténeti sorozatban. Anyaggyűjtését a MOL őrzi a P 1496 törzsszám alatt.2
II. A cédulák
MENNYISÉGE: 725 darab
TARTALMA: Főleg Budára és Óbudára vonatkozó 1232-1746 közötti adománylevelekről, oklevelekről készült cédulák a legkülönbözőbb forrásokból.
ELHELYEZÉSE: Szoros időrendben (az utolsó öt cédula dátum nélkül). A középkori anyag a hely- és személynévmutató segítségével kutatható.
Jegyzetek:
1 UJVÁRY GÁBOR: "Ha Béccsel megszakad az összeköttetés, akkor megszakad az összeköttetésünk a saját múltunkkal." Adattár a Bécsi Magyar Történeti Intézet tagjairól. (1920-1944) Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 7-8. (1995-1997) 399.
2 Bártfai Szabó László főbb művei: A Hunt-Pázmány nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom 1910; A sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi család története I-III. Budapest 1911-1926; Gróf Széchenyi István és kortársai. Budapest 1926; Adatok a Magyar Tudományos Akadémia és a XIX. század első felének történetéhez. Budapest 1929; Széchenyi, Petőfi és az Ellenzéki Kör 1848-ban. Budapest 1930; Hol állott Fehéregyháza. Budapest 1934; Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Budapest 1935; Mit várhatunk a Fehéregyháza körül folyó ásatásoktól? Budapest 1936; Pest megye történetének okleveles emlékei (1002-1599). Budapest 1938; Adatok gróf Széchényi István és kora történetéhez. 1808-1860. I-II. Budapest 1943