Események

Tudományos konferencia

Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet

(Beke László, Vincze Gabriella, Detre Katalin)

és a budapesti Francia Intézet közös szervezése

2013. 06. 05-06.,14-19 óráig.

Francia Intézet,
1011, Budapest, Fő utca 17.

* „Ebből a kis virágból született meg a lélek." Kozma József (Joseph Kosma), Palasovszky Ödön, Kövesházi Ágnes, Róna Magda és Madzsar Alice A szerelem örökké él című film forgatásán (1929), MTA BTK Művészettörténeti Intézet.

Néhány szóban Kozma Józsefről/Joseph Kosmáról:

A konferencia a különböző tudományterületekről származó szakértők bevonásával Joseph Kosma (1905-1969) magyar származású francia zeneszerzőnek, a francia sanzon megújítójának, sokoldalú életművét szeretné a hazai érdeklődők, és szakmabeliek számára ismertebbé tenni. Egyúttal fontosnak tartva azt is, hogy bemutassuk Kosma magyarországi munkásságát. A zeneszerző, barátja Jacques Prévert szövegére szerzett Les feuilles mortes (Hulló falevelek) sanzonját, amely Édit Piaftól, Yves Montand-on át Mireille Mathieu-ig számos énekest megihletett, minden országban dúdolják, ám Kozma tevékenysége nem korlátozódott a sanzonokra. Magyarországon Palasovszky Ödön mozgás-színházának, Berlinben Bertold Brecht vándortársulatának, Párizsban a Compagnie Renaud-Barrault-nak, illetve Marcel Marceau-nak a munkatársa. Filmzeneszerzőként olyan legendás filmekben hangzottak el számai, mint a Marcel Carné rendezte Les enfants du Paradis (a Szerelmek városa), vagy a Jean Renoir rendezte La grande illusion (A nagy ábránd), illetve La bête humaine (Állat az emberben). A két napos konferencián Joseph Kosma filmes és színpadművészeti munkásságáról egyaránt szó lesz. A program kiegészítéseként az első este néhány Magyarországon született Kosma-darab csendül fel, második nap pedig, Hubai Gergely bevezető előadása után, a filmtörténet legjobb filmjei közé beválogatott Marcel Carné rendezte Les enfants du Paradis című filmet vetítjük le, amelyet 2012 őszén, a legújabb technikák szerint helyreállítva mutattak be a francia közönségnek. A konferencia folytatásaként, 2013 őszén egy válogatás lesz látható a Kosma zenéjével kísért filmekből, majd pedig 2014 elején, sor kerül egy Kosma-kiállításra, illetve Kosma Palasovszky Ödönék számára szerzett magyarországi műveiből, egy zenei, és táncrekonstrukcióra.

Program

Június 5. szerda

14.00 – 14.15 A konferenciát megnyitja: François Laquièze a Francia Intézet igazgatója, a Francia Nagykövetség kulturális, tudományos, és együttműködési tanácsosa

14.15 – 14;45 Beke László (MTA BTK Művészettörténeti Intézet): Kozma József kapcsolatai: műfajok, helyek, emberek.

14.45 – 15;15 Bikácsy Gergely (filmkritikus): Árnyékos színek.

15.15 – 15.30 Kávészünet

15.30 – 16.00 Lenkei Júlia: A filozófus muzsikus ifjúkora - Kozma József magyarországi munkásságáról

16.00 – 16;30 Vincze Gabriella (MTA BTK Művészettörténeti Intézet): „A látott és hallott ritmus" Kozma József táncszínpada

16,30 – 17,00 Kávészünet

17.00 – 17.40 Gombos László (MTA BTK Zenetudományi Intézet): Kozma József zeneszerzői útkeresése

17.45 – 18.10 Koncert

Kozma József: A halász és a hold ezüstje, 1928., Kozma József: A szerelem örökké él, 1929.

Előadó: Bódás Zsuzsanna

Június 5. csütörtök

14.00 – 15.30 Hubai Gergely (ELTE Filmtudomány Tanszék): Kozma József filmzenéi.

15.30 – 16.00 Kávészünet

16.00 Filmvetítés: Marcel Carné: Les enfants du Paradis (3 h 10')

AZ EXPRESSZIONIZMUS KANONIZÁLÁSA, KÖLN 1912

A SONDERBUND-KIÁLLÍTÁS ÉS MAGYAR MŰVÉSZEI

Ülésszak az

Az MTA  Művészeti Gyűjtemény  és
az  MTA  BTK
Művészettörténeti Intézet

szervezésében

Az expresszionizmus első nemzetközi seregszemléjeként is számon tartott, 1912-ben Kölnben rendezett ú.n. SONDERBUND kiállítás centenáriumára a kölni Wallraf-Richartz-Museum grandiózus rekonstrukciós kiállítással készült. A több mint 177 000 látogatót vonzó „Mission Moderne" című tárlatuk az elmúlt évek egyik legfontosabb művészettörténeti eredményeket felmutató kiállítása volt nemzetközi tekintetben is, de a hazai szakemberek bevonásának köszönhetően a magyarországi kutatásokban is mérföldkövet jelent.

A száz évvel ezelőtt rendezett nagyszabású kiállításon komoly magyar szekció képviselte a hazai modern törekvéseket, így a tavalyi rekonstrukciós tárlat is híven tükrözte a magyar részleg egykori erősségét.

A „Mission Moderne" című kiállítás párhuzamosan zajlott az intézet munkatársai által Bécsben rendezett „Die Acht" kiállításokkal, így rendkívüli módon segítette elő a magyar modernizmus nemzetközi megismertetését, s ezért fontosnak tartottuk, hogy ezekről az eredményekről idehaza, a magyar kollégák számára is beszámolót tartsunk.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a konferencián való részvételre a főkurátor, Barbara Schaefer is igent mondott, így az általa tartott csaknem másfél órás beszámolóból első kézből értesülhettünk a kiállítás szakmai eredményeiről, ezen belül is a magyar részleg jelentőségéről.

Második előadóként szólalt fel Zwickl András (Szépművészeti Múzeum-MNG), aki a kölni katalógus társszerzőjeként szintén fontos adalékokkal szolgált a téma kutatásához. Előadásában a Sonderbund tárlatról kizsűrizett művek azonosítására és további kiállítástörténetükre vonatkozó új kutatási eredményeiről is
beszámolt.

Harmadik előadóként Martos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője az egyik 1912-ben is kiállított Rippl-Rónai mű provenanciájával és az eddig szinte teljesen ismeretlen  Mestitz-gyűjteménnyel kapcsolatban tartott érdekes beszámolót.

Az ülésszak záróelőadásában Barki Gergely, a Művészettörténeti Intézet munkatársa a Sonderbund kiállításon szereplő magyar művek azonosításával, az egykori magyar szekció rekonstrukciójával, illetve a kiállítás recepciótörténetével kapcsolatos, eddig publikálásra nem került adalékokkal szolgált. Előadásában korabeli filmdokumentumok felsorakoztatásával bepillantást nyerhettünk a Sonderbund kiállítás által inspirált egyéb nagy nemzetközi tárlatok történetébe is, záróakkordként pedig egy eddig ismeretlen Tihanyi Lajost megörökítő film is bemutatásra került.

Az ülésszak ideje alatt a résztveők testközelben is megtekinthettek néhány művet azok közül, melyek 1912-ben, Kölnben a magyar szekciót erősítették, így a rendezvény szervezésében is tevékeny részt vállaló Iván házaspár gyűjteményéből bemutatásra került Berény Róbert Karosszékben ülő nő című festménye, mely azonosításának izgalmas története révén a tavalyi kölni kiállításnak is egyik fő attrakciója volt. Az egy napos minikiállításon újra megtekintehettük azt a Martos Gábor előadásának is appropót adó Rippl-Rónai József üvegablaktervet, melynek egy kartonra festett analógiája az utóbbi időben került a párizsi Musée d'Orsay állandó kiállítására.

Az MTA Művészeti Gyűjtemény és az MTA BTK Művészettörténeti Intézet

tisztelettel meghívja Önt

AZ EXPRESSZIONIZMUS KANONIZÁLÁSA,

KÖLN 1912

A SONDERBUND-KIÁLLÍTÁS ÉS MAGYAR MŰVÉSZEI

című ülésszakára

2013. március 22-én, pénteken 11 órától

a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményébe Budapest,

Széchenyi István tér 9.

MTA Székház, III. Emelet

PROGRAM

11:00 Köszöntőt mond Galavics Géza akadémikus, Az MTA Gyűjteményi Tanácsának elnöke

11:05 Barbara Schaefer Wallraf-Richartz-Museum ＆ Fondation Corboud : Köln Die Jubiläumsretro-spektive 1912 - Mission Moderne und die Kölner Sonderbundausstellung des Jahres 1912: Ein Blick zurück nach 100 Jahren (Az előadás német nyelven hangzik el.)

12:20 Zwickl András Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria : Magyar művészek a kölni Sonderbund kiállításon

13:00 – 13:40 SZÜNET

13:40 Martos Gábor a MúzeumCafé főszerkesztője : Rippl-Rónai József szereplése Kölnben és egy ismeretlen magángyűjtemény története

14:20 Barki Gergely MTA BTK Művészettörténeti Intézet : „Kecske a levegőben”, azaz az ördög a részletekben lakozik. Rekonstrukciós problémák és recepciótörténeti adalékok a Sonderbund-kiállítás magyar részvételével kapcsolatban