Események

Kedves Kollégák!

A nemzetközi RIHA Journal online folyóiratba várjuk szakcikkeiket akár magyarul, akár a CIHA öt hivatalos nyelvének bármelyikén. Bővebben az alábbi prezentációból illetve a folyóirat honlapjáról tájékozódhatnak!

MOZDULAT Az Iparművészeti Múzeum és az MTA BTK Művészettörténeti Intézet Fotótörténet és performativitás kutatócsoportjának kiállítása

KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK

– a mozdulatkórus múzeumi foglalkozásai: 15 órától

"minden ember egy táncos" – Magyar Mozdulatkórus – Kórusgyakorlatok – bemutató és interaktív műhelyfoglalkozás mindenkinek.

2012. július 5.

2012. július 19.

2012. augusztus 23.

2012. augusztus 30.


– tárlatvezetések: 14 órától

2012. július 5. – Vincze Gabriella

2012. július 19. – Fenyves Márk

2012. augusztus 25. – Beke László

2012. szeptember 1. – Detre Kati

További tervezett programok 2012 folyamán:

– Kozma József est, a Bilincsek (Madzsar Alice–Palasovszky Ödön) korabeli darabjának rekonstrukciója

Mozdulatművészeti szimpózium és finisszázs

2012. szeptember 7.

(A szimpozion részletes programja későbbre várható)

Finisszázs: Dr. Dienes Valéria: Hajnalvárás 1925 – rekonstrukció

További információkért látogassa meg a Mozdulatművészet Facebook-oldalát!

MOZDULAT

Az Iparművészeti Múzeum és az MTA BTK Művészettörténeti Intézet

mozdulatművészeti kutatócsoportjának kiállítása.

Koncepció: Beke László

Kurátor: Vincze Gabriella

A kiállítás rendezésében közreműködik az Orkesztika Alapítvány – Mozdulatművészeti Gyűjtemény (Fenyves Márk – orkesztész)

További munkatársak:

– Tihanyi Lajos (látvány)

– Mayer Éva (grafikai munkatárs)

– Gaál Georgina (sajtó)

Külön köszönet Detre Katalinnak és a műtárgyakat kölcsönző intézményeknek, magánszemélyeknek.

Támogatók: NKA, Symbol Galéria, Francia Intézet, Orkesztika Alapítvány

Megnyitó:

2012. június 28. 17 óra

A kiállítást Marosi Ernő, akadémikus, művészettörténész nyitja meg.

Közreműködik a Magyar Mozdulatművészeti Társulat.

A két világháború közötti magyar mozdulatművészet nem csupán szabad tánc volt, hanem színpadi táncként szoros szálak fűzték a korszak képzőművészetéhez is. Életmódmozgalomként a filozófiával állt kapcsolatban, tornaként a magyar gyógytorna megalapozója volt. A magyar mozdulatművészet kezdete 1902-re tehető, ekkor lépett fel Európában először, Magyarországon, Isadora Duncan. Az első magyar mozdulatművészeti iskolák 1912-ben nyíltak, amikor Madzsar Alice Bess Mensendiecktől, Dienes Valéria pedig Henri Bergsontól és Raymond Duncantól Párizsból hazatért. Mindketten szoros kapcsolatokat ápoltak a Nyolcak művészcsoporttal, illetve a század első évtizedeinek haladó szellemiségű gondolkodóit, tudósait összefogó Galilei Körrel és a Vasárnapi Körrel. Dienes Valéria a Gödöllői Művésztelepen is fellépett. Vaclav Nizsinszkij 1912-ben szerepelt az Orosz Balettel a budapesti Operaházban, és 1914 és 1916 között, amikor utolsó koreográfiáján Magyarországon dolgozott, valószínűleg szintén kapcsolatban állt Dienes Valériával. 1920 körül a magyarországi mozdulatművészeti iskolák száma rohamosan megnőtt: ekkortájt a másik két nagy iskolateremtő, az Émile Jacques Dalcroze módszeréből kiinduló Szentpál Olga és Kállai Lili is megnyitotta iskoláját. A húszas évek végére a magyar mozdulatművészet csúcspontjához érkezett: a szólóktól, a rövidebb lélegzetű, kevés szereplős művektől eltávolodva, Dienes Valéria eljutott a nagy kórusművekig, Palasovszky Ödön és Madzsar Alice is a dadaista mozgásszínháztól (Rendkívüli Színpad, Cikk-Cakk estek) a nagyszabású, lélektani darabok felé fordult. Előadó művészeti reformtörekvéseiknek, Palasovszky, megelőzve Antonin Artaud elméletét, a Lényegretörő Színház nevet adta. A mozdulatművészet környezetében kosztüm- és díszlettervezőként vagy zeneszerzőként számos avantgárd művész megfordult. Szentpál Olga Jemnitz Sándorral, Jaschik Ámossal és Bortnyik Sándorral, Madzsar Alice és Palasovszky Ödön a világhírű zeneszerzővel, Kozma Józseffel (Hulló falevelek / Les feuilles mortes, Jacques Prévert szövegével), illetve Kövesházi Kalmár Elza szobrászművésszel (kosztümök) dolgozott együtt. A díszleteket mások mellett Bortnyik Sándor, Kassovitz Félix, a vetített díszletet Kádár Béla tervezte. Palasovszkyék árny- és fényjátékokat, "emberdíszletet" is használtak darabjaiknál. A mozdulatművészeti előadásokat a korszak szinte összes jelentős fotóművésze megörökítette (Pécsi József, André Kertész, Ergy Landau, Angelo és mások).A mozdulatművészet így Dienes Valéria egyes koreográfiái révén nem csupán mint táncműfaj kapcsolódik az Art Decóhoz, hanem a közreműködő képzőművészek, iparművészek (Kádár Béla, Jaschik Ámos, Kövesházi Kalmár Elza) által is. Kövesházi Kalmár Elzának Tánckompozíció névvel kiállított, a Csicsibua című koreográfiáról készült szobrát a közönség az Art Deco kiállításon láthatja. A kiállítás elsősorban fényképek segítségével mutatja be a magyar mozdulatművészet történetét 1950-ig, amikor is azt burzsoá műfajnak nyilvánították és betiltották.

A kiállítás megtekinthető:

2012.június 28. – 2012. szeptember 9. között

(a nyár folyamán több alkalommal érdekes kísérőprogramok is lesznek a kiállítás mellett!)

Várunk mindenkit sok szeretettel, de

FIGYELEM: a megnyitóra MEGHÍVÓVAL lehet belépni, ami kinyomtatható az alábbi címen:

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=326349774113268&set=a.326299647451614.74701.308068039274775&type=3&theater

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tisztelettel meghívja Önt Jerovetz György: Naiv őstehetségek – a naiv művészet két világháború közti recepció-története Magyarországon című előadására.

Az előadás időpontja: 2012. február 28. (kedd) 14 óra.

Az előadás helyszíne: A Magyar Tudományos Akadémia

Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet könyvtári tanácsterme.

(Budapest, I. Úri utca 49. I. emelet)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!