Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

Őrzési helye: MOL, P szekció (P 537)

Ismertetése: A Perényi család Magyarország észak-keleti részének századokon át leggazdagabb famíliája volt. Perényi (II.) György, Abaúj és Zemplén vármegye főispánja, 1590 körül nyert bárói rangot. A család történetének első kiemelkedő alakja Perényi (I.) Miklós, aki a 14. század elején egyszerű nemesből tekintélyes földbirtokossá s hivatalnokká küzdötte fel magát. Perényi (III.) Miklós zempléni főispán, Szörényi bán a törökök felett 1390-ben, Vitiniczénél aratott győzelméért jutalmul kapta a sárospataki uradalmat. A család kiemelkedő tagjai továbbá Perényi (II.) Péter (1402-1414 között Abaúj, Zemplén, Ung és Máramaros vármegyék főispánja, 1415-1423 között országbíró); Perényi (III.) Imre († 1519) Abaúj vármegye örökös főispánja, 1504-től nádor. 1515-ben aláírta az Ulászló király és Miksa császár között kötött egyezséget. Ez alkalomból Miksa császár Szent Római Birodalmi hercegi rangot adományozott neki. Fia, Perényi (V.) Péter (1502-1548) Abaúj vármegye örökös főispánja, temesi kapitány, ő alakíttatja át 1534-1541 között a sárospataki várat.[1]

A család levéltára túlnyomó részben Abaúj, Bereg, Ugocsa és a szomszédos vármegyékben lévő birtokaikra vonatkozik, valamint a családtagok hivatalos funkcióival kapcsolatosan a levéltárba került nagy számú megyei (Ugocsa, Bereg) iratokat tartalmazza.[2]

II. A cédulák

Mennyisége: 30 darab

Készítőjének neve, a feldolgozás ideje: Joanelli Alfréd, 1960-as évek

Tartalma: A regeszták az Évrendezett iratok 1. csomójáról (1527-1550) készültek; Perényi János és Perényi Gábor északkelet-magyarországi (Ugocsa, Hont, Szabolcs, Szatmár, Bihar, Szepes vármegyei) birtokaira vonatkozó adatokat tartalmaznak az 1532-1548 közötti évekből.


[1]  Détshy Mihály: Sárospatak. Budapest 1979; Détshy Mihály: Adalékok Perényi Péter sárospataki várépítkezésének és mestereinek kérdéséhez. AH XV. (1987) 123-132.; Détshy Mihály: Sárospatak vára és urai 1526-1616. Sárospatak 1989; Feld István Szekér György: A sárospataki Vörös-torony építéstörténetének vázlata. In: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. (Szerk. Pamer Nóra) Budapest 1994, 169-196.

[2] A Perényi család levéltára. Repertórium. (Összeállította Pataky Lajosné) Budapest 1979 (Levéltári leltárak 75.) A család levéltárából kiemelt tervek a T 44, a térképek az S 48, a Mohács előtti oklevelek a Q 148 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban. A család levéltárából kiemelt tervekre vonatkozóan ld. az A-l-58 jelzetű cédulasorozat ismertetését. A Mohács előtti oklevelekről készült cédulák az A-I-10 jelzet alatt találhatók gyűjteményünkben. A Perényiek levéltárának egy része a kijevi Centralnüj Goszudarsztvennüj Isztoricseszkij Arhív Ukrajnüj g. Kijeve-ben őrzött Munkács város levéltárában található. (Ld.: MOL X 5177)