Digitális másolat

A-I-21 Delineationes Aedilium

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: MOL, T szekció (T 1)

ISMERTETÉSE: A Delineationes Aedilium a MOL Tervtárában elhelyezett, a Kamarai Levéltár építészeti rajzaiból összeállított, közel 700 darabból álló rajzgyűjtemény, mely valószínűleg a Kamara 1773 évi ügyviteli rendezésekor, az építészeti ügyek előadójának kinevezésével kapcsolatban keletkezett.1 A hét fasciculusban elhelyezett anyag a Kamara, valamint a Helytartótanács keretében működő építési igazgatóság(ok) illetve hivatalok tervanyagát tartalmazza. A 19. század elején a nagy alakú rajzokat - mivel azokat az iratok mellett összehajtva is csak nehezen lehetett tárolni - a levéltári személyzet kiemelte s külön tékákban helyezte el.
Néhány 17. századi váralaprajzon és Venerio Ceresolának a budai kamarai hivatalhoz kapcsolódó, katonai és polgári építészeti működésével2 kapcsolatos rajzán kívül az anyag zöme a 18. század utolsó harmadából származik. Épületrajzai zömmel a kamarai birtokok felmérésével, a kamarai telepítésekkel, a Kamara kezelésébe jutott egyházi birtokok építési teendőivel kapcsolatosak, s a Kamara fontos építészeinek (Johann Baptiste Martinelli, Franz Anton Hillebrandt, Joseph Tallherr)3 is van itt egy-egy terve. Az Építészeti Igazgatóság4 19. századi működésével kapcsolatban keletkezett rajzok többsége publikálatlan. A rajzcsoportok a kamarai levéltár egyes építészeti iratcsoportjaival kapcsolatban vannak, de ez a kapcsolat részleteiben kiderítetlen.5

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 963 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Valkó Arisztid és Schoen Arnold, 1955 előtt

TARTALMA: Zömmel falusi és mezővárosi templomok és lakóépületek rajzai, hidak, vámépületek, gazdasági épületek építési tervei, felvételi rajzai és az ezekhez csatlakozó műszaki leírások a 18. század második feléből. A regeszták az eredeti anyag egészének áttekintésével készültek. A cédulasorozat hely- és névmutató segítségével, illetve az anyaghoz csatolt helynévmutatóval kutatható.

Jegyzetek:

1 NAGY ISTVÁN: Az 1773 évi ügyviteli reform és az ügyosztályi rendszer bevezetése a Magyar Udvari kamaránál. LK XXVI. (1965) 257-296.; NAGY ISTVÁN: A Magyar Kamara 1686-1848. Budapest 1971
A Kamara és a Kamarai Levéltár történetét feldolgozó gazdag irodalom a Tervtár fölállítására, a tervrajzok kiemelésére és kezelésére (Herzog József egy utalásától eltekintve ld.: LK IX. 1931, 246.) nem terjed ki.
2 TÓTH ANDRÁSNÉ POLÓNYI MÁRIA: A magyar állami műszaki szervezet kezdetei. LK XXXV. (1964) 207-232.
3 KAPOSSY JÁNOS: A magyar királyi udvari kamara építészei Mária Terézia és II. József korában. Sz. 57-58. (1923-1924) 585-613.; KELÉNYI GYÖRGY: Franz Anton Hillebrandt. Budapest 1976. (Művészettörténeti Füzetek 10.)
4 EMBER GYŐZŐ: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata (1788-1867). LK 20-23. (1942-1945) 345-375.; KELÉNYI GYÖRGY: Az Építészeti Igazgatóság és a "hivatalos" építészet Magyarországon a XVIII. század végén. In: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. (Szerk. Zádor Anna, Szabolcsi Hedvig) Budapest 1978, 123-159.
5 A kamarai tervek (T 62, ld. az A-I-84 jelzetű cédulasorozat ismertetését) és a helytartótanácsi tervek (T 60, ld. az A-I-86 jelzetű cédulasorozat ismertetését) című állagok a Delineationes Aediliummal összefüggő építészeti terveket tartalmaznak.