Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: MOL, P szekció (P 1313-1342)

ISMERTETÉSE: A főleg a Nyugat-Dunántúlon és részben a mai Burgenland területén birtokos Batthyány család - mind birtokaik nagyságát, mind a család tagjai által viselt országos méltóságokat tekintve - az egyik legjelentősebb főúri család volt a 16-20. századi Magyarországon.1 A család első ismert őse, akitől kezdve a leszármazás folyamatosan kimutatható, Kővágóörsi (Kis) György mester esztergomi várnagy († 1402), 1398-ban kapta birtokul Zsigmond királytól Battyánt (Fejér vármegye), amelyről a család ettől kezdve magát nevezte. A 15. században nagy birtokokat szereztek Szlavóniában, Körös és Zágráb vármegyében. II. Boldizsár főkamarás († 1590) kapta adománybirtokként Hédervárt, testvére, (I.) Ferenc (1497-1566) bán pedig 1524-ben nyerte adományul a Vas vármegyei Németújvár várát.2 A 16-17. században fontos szerepet töltöttek be a törökellenes harcokban és magas katonai méltóságokat viseltek. Közülük kiemelkedik Batthyány (I.) Ádám (1610-1659) császári és királyi kamarás, aki 1630-ban grófi méltóságot nyert.3 A végvári főkapitány Zrínyi Miklós barátja, a török elleni harcok lelkes szervezője. Korának legtöbb kiemelkedő magyar személyiségével, sok végvári tiszttel levelezésben állt. Levélfogalmazványainak nagy része elégett, a hozzá írt levelek a családi levéltár misszilis gyűjteményében találhatók.4
A család tagjai a 18-19. században is kiemelkedő szerepet játszottak az ország politika- és művelődéstörténetében, eben az időszakban a család legjelentősebb alakjai: Batthyány Ignác (1741-1798) erdélyi püspök, a gyulafehérvári könyvtár, a híres Batthyaneum alapítója;5 Batthyány József (1727-1799) hercegprímás;6 Batthyány Lajos (1806-1849) miniszterelnök;7Boldog Batthyány-Strattmann László (1870-1921) szemorvos, sebész.8
A család iratait a 16. század második felétől Németújvárott, Rohoncon és Szalonakon [Városszalonak]őrizték. A levéltár első rendezése (I.) Ádámhoz fűződik.9 A 18. században Körmendre szállították és egyesítették a korábban szétszórva található iratok nagy részét. 1751-ben újabb rendezési munkálatok kezdődtek. A levéltár 1945-ig maradt Körmenden, ahol a második világháború végén jelentős károkat szenvedett. 10 1945-ben az iratok egy részét Keszthelyre szállították, ahol Iványi Béla rendezte és jegyzetelte a mintegy 55 000 darabból álló 16-17. századi misszilis-anyagot.11 Ezt követően, 1953-1954-ben szállították Budapestre, a MOL-ba, ahol folytatódott az iratok rendezése.12 A család levéltárának egy része, az Iványi Béla által létrehozott 16-17. századi, időrendbe sorolt iratanyag 1956-ban a MOL-ban elégett.

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 1278 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Iványi Béla, 1956 előtt; Joanelli Alfréd, 1959-1961; Jankovich Miklós, 1973; Magyar Eszter, 1979; Badál Ede, 1979-1981; Mályusz Elemérné,13 1980

TARTALMA: Az eredeti anyagnak csak kisebb, 1956-ban részben elégett részeiről készültek regeszták:
– A Batthyány család misszilisei (1527-1944) (P 1314) (főleg 16-17. századi levelek)
– Batthyány József hercegprímás (1776-1799) iratai (P 1318)14
– Körmendi központi igazgatóság iratai (1530-1940) (P 1322) (leltárak, számadások)
– 15 darab fénykép Lubry János bécsi könyvkereskedő Batthyány Boldizsárhoz írt leveleiről (1572)

A cédulasorozat hely- és személynévmutató segítségével kutatható.

Jegyzetek:

1 A Batthyány családra vonatkozó általános művelődéstörténeti irodalom:
SÓSKUTI TÁRNOK ALAJOS: A Batthyány hercegi s grófi nemzetség leszármazása 972-dik évtől 1874-dik évig. Nagykanizsán 1875; KOPPÁNY TIBOR: A körmendi kastélypark építéstörténete. Vasi Szemle 33. (1979) 367-396.; KOPPÁNY TIBOR: A körmendi várkastély átépítése a 17. sz. közepén. AH X. (1982) 227-234.
Koppány Tibor: Adatok Donato Felice de Alio (1677-1761) császári és királyi építész magyarországi működéséhez. MÉ XXXVIII. (1989) 16-20.; DOBROVITS DOROTTYA: Építkezés a 18. századi Magyarországon. Az uradalmak építészete. Budapest 1983 (Művészettörténeti Füzetek 15.); BARLAY Ö. SZABOLCS: Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. Budapest, 183-238.; KOPPÁNY TIBOR: Körmend városának építéstörténete. Körmend 1986 (Körmendi Füzetek); A körmendi Batthyány-levéltár reformációra vonatkozó oklevelei I. (1527-1625). (Iványi Béla gyűjtése. Sajtó alá rendezte Szilasi László) Szeged 1990 (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 29/1.); KOPPÁNY TIBOR: 17. századi építési megállapodások a Batthyány levéltárból. Lymbus 2. (1990) 143-159.; BORSOS GYULA: Körmend. Vasi Szemle 44. (1990) 19-26.; KOPPÁNY TIBOR: Építési gyakorlat az újkori Magyarországon. Az építési iskolák története a 16-19. században. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest 1993 (MTA Könyvtárának Kézirattára); ZIMÁNYI VERA: Supplicationum merita. A Batthyány I. Ádám földesúrhoz és dunántúli főkapitányhoz intézett kérvények kivonatai. Történelmi Szemle XLI. (1998) 299-332.; KOLTAI ANDRÁS: Batthyány Ádám és udvara 1625-1659. PhD értekezés. Budapest 2000 (ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattára)

2 BARLAY ÖDÖN SZABOLCS: Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. Budapest 1986, 183-238.
DRASKOVICH, MARIA: Geschichte der Burg und der Stadt Güssing. In: Die Ritter (Red. Prickler, Harald) Eisenstadt 1990, 182-191. (Burgenländische Forschungen Sonderband VIII.)

3 Pálffy Pál nádor levelei (1644-1653). Pálffy Pál levelei Batthyány Ádámhoz és Borbálához. (Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta S. Lauter Éva) Budapest 1989 (Régi magyar történeti források 1.)
Koltai András: Batthyány Ádám és udvara 1625–1659. PhD Értekezés Budapest 2000 (MTA Könyvtárának Kézirattára)

4 Régi magyar levelestár. XVI-XVII. század. I-II. (Válogatta, sajtó alá rendezte, bevezette és a jegyzeteket összeállította Hargittay Emil) Budapest 1981; KOPPÁNY TIBOR: Batthyány I. Ádám építkezései (1629-1659). Történelmi Szemle XXVII. (1984) 539-555.
5 Catalogus incunabolorum Bibliothecae Batthyanae (Ed. Kulcsár, Péter) Szeged 1965; JAKÓ ZSIGMOND: Batthyány Ignác, a tudós és a tudományszervező. In: Jakó Zsigmond: Társadalom, egyház, művelődés. Tanulmányok Erdély történelméhez. Budapest 1997, 359-382.
A gyulafehérvári Biblioteca Documentarãra "Batthyaneum" anyagáról készült mikrofilmek a MOL-ban az X 1255, X 1790, X 1964, X 1965, X 8321, X 9368 és az X 9369 jelzet alatt találhatók.

6 GALAVICS GÉZA: Egy efemer építészeti műfaj hazai történetéhez. (Batthyány József castrum dolorisa) Építés- Építészettudomány V. (1974) 497-508.; Visitatio Canonica. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek Batthyány József esztergomi érsek idejéből (1776-1779). (Válogatta, sajtó alá rendezte és bevezette Tomisa Ilona) Budapest 1997

7 Batthyány Lajos. (Válogatta, a bevezetést és a jegyzeteket írta Erdődy Gábor) Budapest 1998

8 Dr. Batthyány-Starttmann László élete képekben, dokumentumokban, történelmi mozaikkal. (Összeállította Puskely Mária) Budapest 1991

9 IVÁNYI BÉLA: Gr. Batthyány Ádám, a levéltárrendező. LK 20-23. (1942-1945) 290-309.

10 A Batthyány család iratainak egy része jelenleg is Körmenden, a Rába Helytörténeti Múzeumban (ld.: MOL X 9745), egy másik része Ausztriában, Kismartonban (Eisenstadt), a Burgenländisches Landesarchivban (ld.: MOL X 924); valamint Németújváron (Güssing), a Batthyanyisches Herrschaftsarchivban található (ld.: MOL X 927, 1429, 1430)
A körmendi kastélyban őrzött családi levéltár sorsát a II. világháború végén a Vas Megyei Levéltárban, a Rába Helytörténeti Múzeumban, illetve a MOL-ban őrzött különböző iratállományok alapján bemutatja: BAJZIK ZSOLT: A Vas megyei kastélyok és műkincsek sorsa 1945 után. Vasi Szemle 52 (1998) 10-28; 171-188; 287-304; 429-442. A körmendi kastély könyvtárát Budapestre szállították, ma az Iparművészeti Múzeum Kisgyűjtemények Osztálya őrzi.

11 IVÁNYI BÉLA: A körmendi levéltár memorabiliái. (Acta memorabilia in tabulario gentis principium de Batthyány reperibillia) Körmend 1942 (Körmendi Füzetek 2.); IVÁNYI BÉLA: A körmendi levéltár missilis levelei. I. (Litterae missiles in tabulario principium de Batthyány reperibillies) Körmend 1944 (Körmendi Füzetek 5.); ZIMÁNYI VERA: A rohonc-szalónaki uradalom és jobbágysága a XVI-XVII. században. Budapest 1968.; KOLTAI ANDRÁS: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete. LK 71. (2000) 207-232.

12 A herceg Batthyány család levéltára. Repertórium. (Összeállította: Zimányi Vera) Budapest 1962 (Levéltári leltárak 16.)
A család levéltárából kiemelt Mohács előtti oklevelek a Q 31, Q 358-359, Q 383-385 és Q 428, a térképek az S 20 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban. A család levéltárából kiemelt tervekre (T 4) vonatkozóan ld. az A-I-58 jelzetű cédulasorozat ismertetését. A család Mohács előtti okleveleiről nagy cédulasorozat található gyűjteményünkben az A-I-10 jelzet alatt.

13 KERÉNYI FERENC: Mályuszné Császár Edit (1910-1992) Irodalomtörténeti Közlemények XCVII. (1993) 156-157.

14 Batthyány József levéltárának nagyobbik része az Esztergomi Prímási Levéltárban található. (Archivum Ecclesiasticum, Archivum Novum, 2 A-D)