I. Az eredeti anyag
ŐRZÉSI HELYE: MOL, P szekció (P 107)
ISMERTETÉSE: Az Erdődy família Magyarország egyik legrégibb grófi családja, mely 1511-ben, II. Ulászlótól kapta a grófi címet. Vagyonukat Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek alapozta meg, aki unokaöccsére, Erdődy Péterre hagyta hatalmas örökségét, egyebek mellett a Vas vármegyei Monyorókerék, Körmend és Vörösvár [Vasvörösvár] várát uradalmaikkal együtt.1 Péter nevezte magát testvéreivel, Simon zágrábi püspökkel és Klárával együtt először Erdődynek, míg unokatestvérei megtartották a Bakócz nevet. A család tagjai a legelőkelőbb országos méltóságokat viselték; többen voltak horvát bánok, országbírák, tárnokmesterek, tábornokok, püspökök.2
A család vörösvári levéltára zömmel Vas és Zala vármegyében, valamint Horvátországban lévő birtokaival kapcsolatos iratokat, néhány végrendeletet és inventáriumot tartalmaz.3
II. A cédulák
MENNYISÉGE: 75 darab
KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Nem ismert.
TARTALMA: Az eredeti anyag 1-16. csomóiról (iratok, alaprajzok, leltárak Erdődy György [1674-1759] végrendelete [1710] stb.) készültek regeszták; 17-19. századi birtokügyekre és várakra vonatkozó adatokat tartalmaznak.4 A cédulasorozat hely- és személynévmutató segítségével kutatható.
Jegyzetek:
1 FRAKNÓI VILMOS: Erdődi Bakócz Tamás. Budapest 1889; A család genealógiájára vonatkozóan ld.: HERMANN ZSUZSANNA: Keseregjenek vétkük büntetésén. Ítélet Vörösvárról és végzés Rákoson. In: Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. (Szerk. Csukovits Enikő) Budapest 1998, 81-98.
2 PÁLFFY GÉZA: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története (1526-1598). Győr 1999, 99., 100., 102.
3 SZABÓ KÁROLY: A Vörösvári levéltár. Sz. 4. (1870) 605.; Kisebb családi és személyi fondok. 1. kötet. 1-444. törzsalapszámok. Áttekintő raktári jegyzék. (Összeállította: Bakács István, Dávid Lászlóné) Budapest 1968, 200-212 (Levéltári leltárak 44.)
A család levéltárából kiemelt Mohács előtti oklevelek a Q 66, a kiemelt térképek az S 128 törzsszám alatt találhatók. A család központi levéltára Pozsonyban, a Štátny slovenský ústredný archív v Bratislave-ben található. A MOL erről az anyagról mikrofilmeket őriz az X 957, 958, 7072 és 7930 törzsszám alatt. Ld.: Csehszlovákiai mikrofilmek az Országos Levéltárban. Repertórium. (Összeállította Kollega Tarsoly István, Gorjánác Rádojka, Szaszkó István) Budapest 1992 (Levéltári leltárak 88.) A család galgóci levéltára a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban (ld.: MOL X 9937), monyorókeréki levéltára jelenleg is az ausztriai Eberauban (Monyorókerék) (ld.: MOL X 9139) (ebből a 22. fasciculus a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárba került). A család varasdi, valamint vépi levéltára a Pannonhalmi Főapátsági Levéltárban található. Az előbbi anyag mikrofilmjeit a MOL X 1995, az utóbbi fényképmásolatait U 31 törzsszám alatt őrzi. A MOL eredeti iratokat is őriz a család levéltárából, a (vörösvári) Erdődy család levéltára cím alatt (P 107). Az innen kiemelt Mohács előtti oklevelek a Q 66, a kiemelt térképek az S 128 törzsszám alatt találhatók. A család Mohács előtti okleveleiről készült cédulasorozat az A-I-10 jelzet alatt található gyűjteményünkben.
4 YBL ERVIN: Weber Antal. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények I. (1957) 418. [a ma is álló vörösvári kastély építéséről]; LOIBERSBECK, JOSEF: Eberau und Rotenturm. Volk und Heimat 14. (1961) 17-24., Uo. 15. (1962) 1-7.; SISA JÓZSEF: A vépi volt Erdődy-kastély Vas megyében. Mv XXI. (1977) 170-172.; ULBRICH, KARL: Die Baugeschichte der Erdődy-Schlösser in Rotenturm an der Pinka. Burgenländische Heimatblätter 40. (1978) [Az Erdődy családnak ez az ága 1926-ban kihalt, így a vörösvári kastélyt és a birtokokat a Széchényi-család örökölte, s hamarosan elárvereztette, így azok a II. világháborúig több kézen mentek át.]; MEZŐSINÉ KOZÁK ÉVA: A jánosházi középkori udvarház. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok (Szerk. Bardoly István, László Csaba) Budapest 1998, 175-184. (Művészettörténet - Műemlékvédelem X.)