Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: MOL, P szekció (P 234-286, P 1274-1283)

ISMERTETÉSE: A horvátországi eredetű Festetics család Magyarországra beköltözött első tagja, Pál (1590-1640) 1634-ben a Batthyány család birtokában lévő Németújvár várnagya és ispánja volt. Fia, Pál (1639-1720) Fitter Erzsébettel, Sárkány István keszthelyi várkapitány özvegyével kötött házassága után vetette meg a családi birtok alapját különböző birtokrészek megvásárlásával. 1712-ben zálogjogon Keszthely városa is a kezére került. Két fia közül az idősebb, József a tolnai, a fiatalabb, Kristóf, a keszthelyi ág megalapítója. Kristóf 1737-1740 között megszerezte a Gersei Pethő család hatalmas birtokait, a keszthelyi uradalmat a hozzá tartozó 31 községgel. Kristóf fia, Pál (1722-1782) jelentős közéleti pályát futott be, 1756-ban a bécsi Udvari Kamara, 1762-ben a Magyar Kamara tanácsosa, 1772-től pedig a Magyar Kamara alelnöke volt. Mint Mária Terézia bizalmas tanácsadója, olyan fontos kérdésekben nyújtott be az uralkodóhoz javaslatokat, minta az úrbérrendezés vagy a jezsuita rend feloszlatása. Pál fia, I. György (1755-1819) felállította az uradalom központi irányító szervét, a Directoratust, folytatta a keszthelyi kastély 1745-ben megkezdett átépítését, megalapította a keszthelyi gazdasági tanintézetet, a Georgicont, majd a Helicon-ünnepélyek megrendezésével kora íróival és költőivel került szoros kapcsolatba. Jelentős mértékben gyarapította a család műgyűjteményét.1
A Festetics család levéltára a legnagyobb és művelődéstörténeti szempontból is legfontosabb családi levéltárak egyike. A családi levéltár alapját a Gersei Pethő-birtokokkal együtt megszerzett Gersei Pethő-levéltár képezte, amely, kiegészítve a Festetics család irataival, az 1770-1780-as években kapta mai tagolását. Ezt az iratanyagot később is folyamatosan kiegészítették, így egészen 1939-ig terjed.2

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 1408 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Bodolay Gyula, 1960; Liska Béla, 1960-1962; Joanelli Alfréd, 1964

TARTALMA: Zömmel 18-19. századi iratok, az 1955-ben kiadott leltár jelzetei szerint a következők:

– A. IX. Kastély- és bútorleltárak, 319-322. és 324. csomó
– C. X. Kegyúri iratok, templomszámadások, 1284. csomó
– C. XVIII. Építkezések, 1303. és 1305. csomó
– F. VII. A győri és szombathelyi káptalan hiteleshelyi kiadványai, 2655. csomó
– Gersei Pethő-levéltár, Civitas Soproniensis, No. 1-110.
– Tervtár, 2-535. számú tervek

ELHELYEZÉSE: A fenti sorrendben, azon belül az eredeti anyag rendjében. A cédulasorozat hely- és személynévmutató segítségével kutatható.

Jegyzetek:

1 VAJDA LÁSZLÓ: A keszthelyi Festetics-kastély restaurálása. Magyar Építőipar 29. (1980) 683-687.
Bibó István: Festetich-házak rajzai a XVIII. század végéről. MÉ XXXI. (1982) 50-53.; CSONTOS CSABA: Keszthely, Festetics-kastély helyreállítása. Magyar Építőipar 37. (1988) 56-59.; KOPPÁNY TIBOR: Keszthely, Festetics-kastély. Budapest 1990; KOPPÁNY TIBOR: A Balaton környékének műemlékei. Budapest 1993. 167-170. (Művészettörténet - Műemlékvédelem III.); TAR FERENC: A Festetics család és Keszthely (1849-1919) Comitatus 3. (1993) 61-67.; KERESZTESSY CSABA: A keszthelyi Festetics-kastély porcelán-leltára a 19. század első feléből. Műemlékvédelmi Szemle VIII. (1998) 53-68.; BERTÉNYI IVÁN: A Festetics család 1766., 1772. és 1911. évi rangemelő okleveleinek címerei. In: A középkor szeretete. Történeti tanulmányok Sz. Jónás Ilona tiszteletére. (Szerk. Klaniczay Gábor, Nagy Balázs) Budapest 1999, 277-284.; POSZLER GYÖRGYI: Középkori táblaképek a Festetics család gyűjteményéből. MÉ XLVIII. (1999) 1-22.; A keszthelyi Georgikonra és az itt ültetett "Grotta" kertre vonatkozó feljegyzések. (Egykorú kézirat) OSzK Kézirattára, Analekta 3030.

2 IVÁNYI BÉLA: A Festetics család keszthelyi levéltára. LK 24. (1946) 170-208.; A Festetics család keszthelyi levéltára. (Összeállította Bakács István) Budapest 1955 (Levéltári leltárak 1.); A Festetics család levéltára. Repertórium. (Bakács István korábbi repertóriumának felhasználásával összeállította Kállay István) Budapest 1978 (Levéltári leltárak 73.)
Az 1955-ös repertórium megjelenése után az iratanyag jelentősen gyarapodott, ezért ez a jegyzék már nem, csak az újabb, átdolgozott kiadás használható, az azonban nem tartalmazza a családtörténetet és a leszármazási táblákat. A család levéltárából kiemelt Mohács előtti oklevelek a Q 73, a kiemelt térképek az S 68, a kiemelt tervek a T 3 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban. A család Mohács előtti okleveleiről készült cédulák az A-I-10 jelzet alatt találhatók gyűjteményünkben.
SZABÓ DEZSŐ: A herceg Festetics család keszthelyi levéltára. LK 3. (1925) 86-99.; SZABÓ DEZSŐ: A herceg Festetics család története. Budapest 1928