I. Az eredeti anyag
Őrzési helye: MOL, E szekció (E 167)
Ismertetése: Az Andrássy család a Magyar Kamara Archívumában őrzött levéltárában a család siklói és szentkirályi ágának iratai találhatók.
A siklói Andrássy család a 18. században Arad vármegyében volt honos, tagjai a Tiszántúl keleti felének vármegyéiben viseltek vezető tisztségeket, illetve ott szereztek birtokokat. A siklói ág kiemelkedő alakja volt a 18. század első felében élt Andrássy Zsigmond, aki III. Károly királyi tanácsosaként tett szolgálataiért az Alföld keleti részén kapott birtokokat. Fia, (II.) Zsigmond II. József uralkodása alatt ugyancsak viselte a királyi tanácsosi címet. 1794-ben fiúörökös nélkül halt meg, a siklói ág ezzel kihalt, így birtokai - levéltárával együtt - a kincstárra szálltak.
Az Andrássy család másik, szentkirályi előnevet viselő ága bárói címmel is rendelkezett. Tagjai a 18. század közepén császári hadsereg tisztjeiként szolgáltak, Sáros vármegyében voltak birtokaik. Ez az ág 1764-ben halt ki, levéltáruk feltehetően ekkor került a Magyar Kamara Archívumába.[1]
II. A cédulák
Mennyisége: 70 darab
Készítőjének neve, a feldolgozás ideje: Gyéressy Béla, 1968
Tartalma: A regeszták az iratok egészének (összesen 12 fasciculus) áttekintésével készültek; a család Arad, Csongrád, Békés, Csanád, Szabolcs és Bihar vármegyei birtokaikra vonatkozó adatokat tartalmaznak.
[1] Maksay 1975, 141.; Maksay 1992, 83-84.
