I. Az eredeti anyag
Őrzési helye: korábban MOL, K szekció (K 305)
Ismertetése: Az 1919. március 21-én megalakult Forradalmi Kormányzótanács Közoktatásügyi Népbiztosságának egyes ügyosztályai mellett az irodalmi és művészeti élet irányítására direktóriumok alakultak.[1] A Művészeti Osztály - tulajdonképpen a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Ügyosztályának jogutódja - a művészeti, múzeumi stb. ügyekkel foglalkozott, vezetője Pogány Kálmán volt.[2] A Tanácsköztársaság kori iratok egy része az 1950-es években a Munkásmozgalmi Intézet Archívumába került.[3]
II. A cédulák
Mennyisége: 339 darab
Készítőjének neve, A feldolgozás ideje: Kiss Dezső, 1958-1959
Tartalma: A regeszták a Művészeti Osztály teljes iratanyagának áttekintésével készültek. (Művészekre, művészeti és műemléki ügyekre vonatkozó adatok 1919-ből: például Pantheon létesítése a Kerepesi úti temetőben, az Országos Széchényi Könyvtár plakátgyűjteményének kiegészítése tanácsköztársasági nyomtatványokkal, Ferenczy Károly Archeológia című festményének elhelyezése a Szépművészeti Múzeumban stb.)[4] Az eredeti iratanyag egy részéről (összesen 93 iratról) forráskiadvány készült.[5]
[1] A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai az Országos Levéltárban. LK 29. (1959) 10-48.; A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban. (Összeállította Györffy Sándor et al.) Budapest 1960 (Levéltári leltárak 2.)
[2] A Tanácsköztársaság képzőművészeti életére vonatkozóan ld.: Kassák Lajos: Levél Kun Bélának a Művészet nevében. Budapest 1919; Körner Éva: Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság képzőművészeti intézkedései. Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve 1951. Budapest 1951, 102-107.; A Magyar Tanácsköztársaság művészete. (Bevezette Aradi Nóra) Budapest 1979; Kontha Sándor: Két művész a Tanácsköztársaságban. Berény Róbert, Beck Ö Fülöp. AH VII. (1979) 95-101.; Aradi Nóra: A Tanácsköztársaság művészete. In: Magyar művészet 1890-1919. I. (Szerk. Németh Lajos) Budapest 1981, 613-624. (A magyarországi művészet története VI.); Standing in the Tempest. Painters of the Hungarian Avant-garde. 1908-1930. (Ed. Mansbach, Steven) Santa Barbara Museum of Art, Santa Barbara 1991. Pogány Kálmán (1882-1951) művészettörténész, a Tanácsköztársaság alatt Lukács György népbiztos helyettese. Irathagyatékát az MTA MKI Adattára őrzi. Ld.: András Edit: Pogány Kálmán művészettörténészre vonatkozó dokumentumok. (MKCS-C-1-103) In: MTA MKI Adattára. Budapest 2000, 65. Pogány Kálmánra vonatkozóan ld.: Szabó Júlia: Pogány Kálmán, tudománytörténetünk elfelejtett alakja. In: Művészettörténet - Tudománytörténet. (Szerk. Tímár Árpád) Budapest 1973, 203-215.; Szabó, Júlia: Kunstgeschichte während der Revolutionen und in der Nachkriegszeit. In: Die ungarische Kunstgeschichte und die Wiener Schule (1846-1930). (Red. Marosi, Ernő) Budapest 1983, 77-78.; Soós László: Lukács György dokumentumok az Országos Levéltárban. LK 57. (1986) 155-173.
[3] Polgári kori és tanácsköztársasági központi kormányhatóságok levéltárai. Kiegészítés a repertóriumokhoz. Fond- és állagjegyzék. (Összeállította Bekény István) Budapest 1964 (Levéltári leltárak 27.) A Politikatörténeti Intézet Levéltárának fond- és állagjegyzéke. (Szerk. Zalai Katalin) Budapest 1997
[4] Barcza Géza: Műemlékvédelem a Magyar Tanácsköztársaság idején. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények VIII. (1964) 443-465.; Aradi Nóra: Néhány 1919-es plakátunk nemzetközi vonatkozásairól. MÉ XV (1966) 122-138.; Sinkó Katalin: Ferenczy Károly: Archeológia, 1896. In: Történelem - Kép. Budapest 2000, 713-714., Kat. XV-22.
[5] A Magyar Tanácsköztársaság képzőművészeti élete. (Válogatta Kiss Dezső, szerkesztette és bevezette Németh Lajos) Budapest 1960 (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Forráskiadványai I.)
