Digitális másolat

I. Az eredeti anyag

ŐRZÉSI HELYE: MOL, N szekció (Regnicolaris levéltár - Archivum Palatinale, N 22-25)

ISMERTETÉSE: A Habsburgok toszkán ágából származó Habsburg József Antal János (1776-1847) Firenzében született. Apja, II. Lipót német-római császárrá, magyar, valamint cseh királlyá történt koronázása után családjával Bécsbe költözött, majd 1795-ben, Magyarország helytartójává való megválasztása után Budán rendezte be rezidenciáját. 1796-tól haláláig az ország nádora volt.1 Mint a jól működő országos adminisztráció egyik csúcsszervénél, az ország és különösen a főváros majd minden építési és építészeti ügyéről, köz- és szociális intézményének létesítéséről fenntartásáról és működéséről képződött iratanyag levéltárában. Ezek hosszú sorából sok irat kapcsolódik a Nemzeti Múzeum, a Ludoviceum nevű katonai akadémia, a Josephinum nevű fiúárvaház és a pesti Szépítő Bizottmány alapításához és működéséhez.2
Az Országos Levéltár N szekciójában található Archivum Palatinale (nádori levéltár) természeténél fogva a legkülönbözőbb ügyekre vonatkozólag tartalmaz iratokat tartalmaz.3 A művészettörténeti szempontból kigyűjtött adatok nagy része országos építkezésekre (Ludovika, Nemzeti Múzeum) és a pesti Szépítő Bizottmány működésére vonatkozik. A nádori levéltár iratai több tárgyi csoportra oszlanak, melyeknek 1809-től közös iktató főkönyve volt.

II. A cédulák

MENNYISÉGE: 7306 darab

KÉSZÍTŐJÉNEK NEVE, A FELDOLGOZÁS IDEJE: Prohászka Lajos, 1953-1961

TARTALMA: Az N 23 törzsszámú anyagból (József nádor levéltára, Általános iratok 1795-1808) a Politica c. iratcsoport iktatókönyvéről készültek a cédulák; az N 24 számú anyagból (József nádor levéltára, Általános iratok (1807)-1809-1847) az iktató főkönyv (Protocollum Generale) került kicédulázásra. Míg az első regesztasorozat csak az iratanyag egyik - igaz, legfontosabb és legterjedelmesebb - sorozatát öleli fel, addig az utóbbi az 1809-1847 közötti időszak teljes iratanyagának művészettörténeti szempontból fontos adatát tartalmazza, illetve utal azokra. Mindez az 1-7131. számú cédulákra vonatkozik. A 7132-7306. számú cédulákon a Nemzeti Múzeumra vonatkozó sorozat (Musei) 14 darab irata került feldolgozásra az 1836-1840 közötti időből.4 A cédulasorozat hely- és személynévmutató segítségével kutatható.

Jegyzetek:

1 József nádor iratai. (Kiadta és magyarázatokkal kísérte Domanovszky Sándor) I. (1792-1804); II. (1805-1807); III. (1807-1809) Budapest 1925, 1927, 1935 (Magyarország újabb kori történetének forrásai - Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris); IV. Palatin Josephs Schriften (1809-1813) (Zusammengestellt und kommentiert von Sándor Domanovszky; Herausgegeben und eingeleitet von Ferenc Glatz) Budapest 1991 (Quellen zur neueren Geschichte Ungarns - Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris)
Kézirat-hagyatéka az OSzK Kézirattárában található: Fol. Hung. 209, 335, 450, 766, 946, 1042, 1045, 2144; Quart. Hung. 52, 80, 181, 188, 216, 218, 224, 231, 244, 515, 536, 598, 2211, 2936; Oct. Hung. 60
A József nádorra vonatkozó, idegen nyelvű kéziratokra vonatkozóan ld.: Kéziratos források az Országos Széchényi Könyvtárban 1789-1867. Budapest 1950
DOMANOVSZKY SÁNDOR: József nádor élete I-II. Budapest 1944 (német nyelvű kiadása: Palatin Josephs Leben und Schriften. Budapest 1991); VÖRÖS KÁROLY: József főherceg Magyarország nádora. In: Internationales Kulturhistoriches Symposium Mogersdorf in Graz. Graz 1983, 74-86.; POÓR JÁNOS: "Emléke törvénybe iktatik". József nádor (1776-1847). Budapesti Negyed II. (1994/1.) 19-34.
2 TURZÁN EDINA: A legmagyarabb Habsburg és a legnagyobb magyar kapcsolata Pest-Buda városrendezése kapcsán. Szakdolgozat. Eger 2000 (Esterházy Károly Egyetem Történelem Tanszékének Könyvtára, Eger)
A Szépítő Bizottmányra vonatkozóan ld. továbbá az A-II-2 jelzetű cédulasorozat ismertetését.
3 Regnicolaris levéltár. Repertórium. (Készítették Bottló Béla, Veres Miklós) Budapest 1968 (Levéltári leltárak 42.); HERCZOG JÓZSEF: Az Országos Levéltárban őrzött nádori levéltár 1790-1848. évi iratainak jegyzéke. LK 8. (1930) 37-53.
4 Bár nem készültek róla regeszták, de tudománytörténeti szempontból rendkívül jelentős, az Akadémia megalakulásával kapcsolatos iratok találhatók az alábbi fondokban: az N 24 törzsszámú Academia iratcsoportban; Archivum Palatinale Secretum A. D. Josephi egyes sorozataiban; Archivum Regni-ben őrzött országgyűlési iratanyagban; Archivum Regni Ladula A NB. jelzetű, a Magyar Tudós Társaságra vonatkozó csomóban, valamint József nádor általános levéltárának Cassalia kútfőjében.