Önálló köszöntőkötetek

Tímár Árpád 1964-ben végezte el a bölcsészkar magyar-művészettörténet-filozófia szakjait, s diplomájának birtokában mindjárt a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében kapott gyakornoki állást. Az első évek publikációi egy szorgos recenzens és mükritikus törekvéseiről szólnak: a bibliográfiai címek rendre felidézik a kor fontos publikációit Németh Lajos Csontváryjától Bori és Kömer korszakalkotó Kassák-monográfiájáig, s a kor magyarul megjelent monográfiáit Mario de Michelitől Herbert Readig. Már a nevek is jelzik, hogy az indulás évei viszonylag szenrencsés időre, egy, az avantgarde jelenségeivel szemben türelmesebb kultúrpolitika szakaszára estek. Ahogyan a recenzeált művek, Tímár egyetlen rendszeresen publikáló napi kritikusként kitöltött évének témái is szinte a kor tükreként jelennek meg előttünk. Ezek azonban inkább a felkészülés évei, döntőek egész későbbi munkássága szempontjából. Az egyetem után Tímár egy „óvodában” találta ugyanis magát, Lukács György közvetlen tanítványainak szellemi körében, akiknek köszönhette egyik életre szóló - és sokszorosan művészettörténészre váró - kutatási témakörét, a század eleji szellemi-filozófiai progresszió kutatását.

Aligha van még egy művészettörténész Bernáth Márián, Marilin kívül, akinek személyét, mind szakmai mind emberi vonatkozásban, szinte teljes konszenzus övezné. S aki túl ezen, konszenzust is képes teremteni, azaz összehozni olyan embereket, akik egyébként kétséges, hogy valaha is egy platformra kerülnének. Marili kedvéért azonban teljes a fegyvernyugvás, elsimulnak az ellentétek, a békétlenségek. A könyvkészítés egész folyamata ezt a felé irányuló határtalan szeretetet és feltétel nélküli elismerést, megbecsülést igazolta, aminek ezer apró megnyilvánulásáról számolhatnék be. Így lehetséges, hogy körében megfémek egymással a régi iskola és az új kritikai teóriák képviselői, a középkorosok és a kortárs művészet lelkes hívei, a teoretikusok és a múzeológusok - amit híven tükröz a kötet szerkezete és a tanulmányok igen tág spektruma -, sőt a művészek, műgyűj tők, műpártolók is. Ettől lett a tabula gratulatoria névsora is olyan impozánsan hosszú és változatos, holott nem is a teljesség igényével született. E születésnapi kötet kapcsán az amúgy meglehetősen szegregált szakma az ő személyén keresztül összerántódott, valahogy úgy, ahogy annak idején a Mama, Zádor Anna személye szolgált kovászul; éppencsak az összetétel módosult kissé és mintha nála a rendszeres "láthatás" kicsit ritkásabbra váltott volna.

Galavics Géza akadémikus, művészettörténész eddigi életműve a kora újkor késő reneszánsztól kora klasszicizmusig terjedő korszakának számos művészettörténeti és más társtudományok – történelem, néprajz, irodalomtörténet, kertművészet – határterületén mozgó kérdésével foglalkozott. Közreműködött forráskiadványok létrehozásában, nagy történeti kiállítások elkészítésében. Döntő szerepe volt a magyar művészettörténeti gyakorlat által korábban alig-alig művelt kutatási téma, a kertművészet jelentőségének megismertetésében. A számára készülő Festschrift az ünnepelt széleskörű érdeklődésének megfelelően ugyanezt a korszakot választotta tárgyául, s igyekezett ugyanolyan sokoldalú közelítéssel fordulni felé. A különféle társtudományok felkért szakértői, Galavics Géza művészettörténész kollégái, barátai és tanítványai mind egy-egy olyan témát dolgoztak fel a kiadvány számára, ami a kutatás témáját, módszerét, vonatkozási rendszerét illetően kapcsolódik az ő munkásságához. A kiadvány új kutatási eredményeket publikáló tanulmányai kifejezetten Galavics Géza számára íródtak, nem korábban megjelent tanulmányok újraközlései. Közel hatvan szerző munkája, akik – választott kutatási témájuktól függően – egy-egy részprobléma rövid kifejtésével, vagy a korszak művészeti problémáinak nagylélegzetű kifejtésével róják le tiszteletüket az ünnepelt előtt. Galavics Géza közép-európai kapcsolatrendszerének megfelelően nemcsak magyar szerzők, hanem a környező országok jeles kutatói, Galavics Géza tisztelői is részt vettek a kötet készítésében. Az ő tanulmányaik német nyelven, magyar rezümékkel jelennek meg. Ennek megfelelően a magyar nyelvű tanulmányok német, illetve angol rezümét kapnak.