Közlemények

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete 2021. szeptember 23–25. között rendezi meg Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában Látkép 2021 címmel a 2020 szeptemberében a pandémia miatt elmaradt hasonló című művészettörténeti fesztiválját. A változatos programokat kínáló fesztivál célja a művészettörténet-tudomány folyamatosan táguló horizontjának, egyre gazdagodó szakmai térképének megrajzolása; kaleidoszkópszerűen bemutatva a legújabb kutatási irányokat, kérdésfelvetéseket és eredményeket.

Az Ars Hungarica 2020/4. száma az évfolyam többi számával együtt már elérhető online is a honlapunkon. A tavalyi évi utolsó szám a középkori/reneszánsz művészettel, illetve modern művészek régi művészetet idéző műveivel foglalkozik.

Ahogy annak idején hírt adtunk róla, tavaly megjelent Az Országház építése is művészete című kötet. A könyv szerkesztője és a szöveg jelentős részének szerzője intézetünk tudományos tanácsadója, Sisa József, tervezője Környei Anikó, kiadója az Országház Könyvkiadó. A munka az idei Ünnepi könyvhéten a Szép Magyar Könyv 2020 verseny miniszterelnök különdíját nyerte el. Az Országházról korábban nem létezett a téma teljes mélységét feltáró monográfia; a jelen munka ezt a fájó űrt szándékozott betölteni. A feldolgozást az tette lehetővé, hogy az elmúlt években rendezték az Országgyűlés Hivatalában őrzött, nagy mennyiségű építési iratot és tervet. A szerzők ezen kívül támaszkodtak a Magyar Országos Levéltár vonatkozó iratanyagára, az egykorú országgyűlések jegyzőkönyveire, más gyűjteményekben, múzeumban őrzött írott és képi dokumentumokra, továbbá az egykorú szakfolyóiratok és polgári sajtó híradásaira.  Az eredmény az Országház építésének, felszerelésének és díszítésének egyedülálló bemutatása. Ez kiterjed az építést megelőző tervpályázatra és szerteágazó vitára, magára az építés izgalmas folyamatára, az építési anyagokra és a műszaki jellemzőkre, az épületkerámiára, a díszítőfestésre, a színes üvegablakokra, a bútorzatra, a külső és belső szobrokra, az épület belsejét díszítő mennyezeti és falképekre. A kötet bemutatja, hogyan fogadta az épületet az országgyűlés és a szélesebb nyilvánosság, továbbá azt is, milyen helyet foglal el a magyar Országház a világ parlamentjeinek sorában és általában az egyetemes építészettörténetben. A könyv több mint 700 illusztrációt tartalmaz: építési tervek, archív fotók – nem csak az épületről, hanem magukról az építőkről és a kísérő társadalmi eseményekről is –, és a mai állapot színes felvételei. Sikerét jelzi, hogy idén utánnyomásban is megjelent.

Az előadás felvételről megtekinthető az alábbi linken: https://cast.itunes.uni-muenchen.de/vod/playlists/wDa7BSuqzz.html

A BTK Művészettörténeti Intézet és az Evangélikus Országos Múzeum együttműködésében létrejött „Pulszky Ferencz ajándoka” Rézmetszet, gipsz, fénykép – fejezetek a műtárgymásolás történetéből (2020. március 26. – augusztus 26.) című kiállítást a 2021-es „Év kiállítása” címre jelölték.

A Papp Júlia (BTK Művészettörténeti Intézet) és Harmati Béla László (Evangélikus Országos Múzeum) művészettörténészek által létrehozott kiállítás  a műtárgymásolás történetébe engedett bepillantani, John Brampton Philpot angol fényképész elefántcsont faragványok másolatait ábrázoló fényképsorozatának bemutatása mellett – mely „Pulszky Ferencz ajándoka”-ként 1870-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba – az európai műtárgymásolás történetét is megismerhetjük.

Mivel a koronavírus járvány miatt a kiállítás tervezett megnyitója előtt néhány nappal bezártak a hazai múzeumok, a kiállítás a múzeum nyári újranyitásáig a virtuális térben volt megtekinthető.

A kiállítás virtuális változatának honlapja a mai napig elérhető itt.  

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai (Égető Attila, Papp Júlia, Somogyvári Virág) által létrehozott magyar – angol nyelvű honlapon a látogatók megtekinthetik a kiállítás tablóit és a 12 tárlóban bemutatott tárgyakat, illetve a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokat. Elolvashatják a virtuális megnyitón elhangzott beszédeket, megnézhetik a kiállítás enteriőrfotóit. A tárlathoz készült érintőképernyőre tervezett alkalmazásra kattintva bepillantást nyerhetnek két hazai és egy külföldi másolatgyűjteménybe, a linkgyűjtemény segítségével pedig ellátogathatnak számos, műtárgymásolatokkal foglalkozó honlapra.

2021. július 9-én elhunyt Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1991 és 2000 között az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója, 2002 és 2008 között az MTA társadalomtudományi alelnöke. A Művészettörténeti Intézet kutatóközössége mellett mindvégig kitartott; nyugalomba vonulása után is, haláláig segítette az ott folyó kutatómunkát, és aggódó figyelemmel kísérte a magyar művészettörténész szakma egészének sorsát.

A Művészettörténeti Intézet Lexikongyűjteményének teljes állománya 2021 júniusától elérhető elektronikus formában az intézet honlapjának Digitáliák menüpontjából és közvetlenül az alábbi linken: http://lexikoncedulak.mi.btk.mta.hu/

A BTK Művészettörténeti Intézet munkatársa, Papp Júlia a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezésében tartott előadást, amelyben azt a pompás reneszánsz díszpáncélt mutatta be, amelyet hosszú ideig az 1526. évi mohácsi csatában elesett II. Lajos egykori tulajdonaként tartottak számon. Valójában azonban I. Ferdinánd készíttette 1533-ban a lengyel királyfi, Zsigmond Ágost számára abból az alkalomból, hogy lányát, Habsburg Erzsébetet eljegyezte. Az előadásról készült videófelvétel elérhető a társulat Youtube-csatornáján.  

A díszpáncélt sokáig a bécsi császári fegyvergyűjtemény (Kaiserliches Zeughaus) ún. Lajos király termében, illetve bécsi múzeumokban őrizték. 1876-ban egy jótékonysági kiállításon, 1896-ban pedig a millenniumi kiállításon Budapesten is bemutatták. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után Ausztriában maradt, majd 1933-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került a magyar kulturális javak visszaadásáról rendelkező velencei egyezmény keretében.

II. Lajos egykori páncéljainak egy részéről csak írásos források maradtak fenn, egy tornapáncélja, illetve egy sisakja azonban külföldi múzeumokban ma is megtalálható. Az uralkodó a 16. század óta számos műalkotáson visel páncélt, az 1780-as évektől pedig – először Dorffmaister István festményein – gyakran ebben a díszvértezetben ábrázolták. Dorffmaister mohácsi csataképének a király halálát ábrázoló jelenetével 19. századi emlékműterven, emlékművön és könyvillusztráción is találkozunk, s ebben a díszpáncélban látjuk az uralkodót több műalkotáson, köztük a Parlament homlokzatán található szobron is.

A páncélt – mely évszázadokon át kiemelkedő szerepet játszott a magyar művelődéstörténetben, illetve a keresztény Magyarország védelmében 20 éves korában életét áldozó II. Lajos emlékezetében – 2020 karácsonyán, néhány évvel a mohácsi csata ötszázadik évfordulója előtt, a magyar kormány Lengyelországnak ajándékozta.