I. Az eredeti anyag
Őrzési helye: MOL, E szekció (E 196)
Ismertetése: Az ausztriai eredetű Thurzó család magyarországi megjelenésére legkorábban a 14. századból, Zsigmond király idejéből van adat. A család vagyonát Thurzó (II.) János († 1508) alapozta meg, mikor 1490-ben, mint krakkói polgármester fiával (III.) Györggyel együtt megvette Corvin János bányáit. 1496-ban Ulászló királytól engedélyt nyert arra, hogy olvasztókat állítson fel. A II. Ulászlónak adott kölcsönök fejében 1505-ben zálogul kapta a bányavárosokat és Zólyom várát. A Fuggerekkel együtt működtetett külföldi rézkereskedésekkel óriási haszonra tettek szert.[1] A családi vagyont a Fuggerekkel kötött házasságaik révén tovább növelték. Thurzó (I.) Elek († 1543) tárnokmester, királyi helytartó I. Ferdinándtól kapta 1527-ben a Szapolyaiak birtokaiból Szepes várát több más várral együtt.[2] A família a 16. század elején két ágra bomlott: az (I.) Elektől származó szepesire és a testvérétől, (III.) Györgytől († 1521) származó árváira. Számos uradalmuk feküdt Nyitra, Trencsén, Pozsony, Zemplén és Abaúj vármegyében. Thurzó György gróf 1609-1617 között nádori tisztet töltött be.[3] A család férfiága 1636-ban, Szaniszló nádor gyermekeiben kihalt, így irataik több familiárisuk iratanyagával együtt előbb a női örökösökre, majd a kincstárra szállt.[4]
II. A cédulák
Mennyisége: 93 darab
Készítőjének neve, a feldolgozás ideje: Jankovich Miklós 1960-as évek, Kelényi György, 1975
Tartalma: A regeszták Thurzó család (például Thurzó Ferenc, Thurzó György, Thurzó Szaniszló) a 16–17. század fordulóján írt leveleiről készültek; várakra, ötvösökre és nyomdászokra vonatkozó adatokat tartalmaznak.
218 Erdélyi Gabriella: Egy kivételes karrier Mohács előtti kezdetei: Bethlenfalvi Thurzó Elek. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. (Szerk. Tusor Péter) Budapest 1998, 118-132.
219 Iratai a Regnicolaris levéltárban találhatók (N 3). Ld.: Regnicolaris levéltár. Repertórium. (Készítette Bottló Béla, Veres Miklós) Budapest 1968, 8-9. (Levéltári leltárak 42.)
Ludányi Mária: Könyvtárrendezés Thurzó György nádor udvarában 1611-ben. In: Collectanae Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. (Szerk. Galavics Géza, Hemer János, Keserű Bálint) Szeged 1990. 271-277. (Adattár szellemi mozgalmaink XVI-XVIII. századi történetéhez. 10.)
220 Ila Bálint: A Thurzó család levéltára. LK 10. (1932) 12-66.; Maksay 1975, 172-178.; Maksay 1992, 127-130.
A család Mohács előtti oklevelei a Q 328 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban. A család levelezésének egy része Szlovákiában, a Nagybiccsei Állami Levéltárban (Štatny oblastny archív v Bytči) található. (Ld. MOL X 7496)
