I. Az eredeti anyag
Őrzési helye: MOL, P és T, szekció (P 707 és T 17)
Ismertetése: A Zichy család grófi ága vagyonának alapját Pál veszprémi főkapitány vetette meg, aki 1634-ben a királyi adománylevéllel megszerezte a lébényi és szentmiklósi uradalmat, az ősi, Somogy és Zala vármegyében fekvő birtokait pedig átengedte testvéreinek. Fia, István, a Magyar Kamara elnöke, 1649-ben megszerezte Vázsonkő (Nagyvázsony) és Palota (Várpalota) uradalmát más dunántúli birtokokkal együtt.[1] Fia, Péter szerezte meg az óbudai uradalmat, mely 1767-ben a kincstárra szállt.[2] (III.) János királyi tanácsos két fiúgyermekével két ágra oszlott a család. (IV.) János (1738-1778) a palotai vonal, (IV.) István (1751-1812) az oroszvári ág megalapítója. Zichy Ferenc (1777-1839) 1811-ben feleségül vette Ferraris Vilma grófnőt, a család ezt követően a Zichy-Ferraris nevet viselte.
A Zichy család zsélyi levéltára két nagy részből áll: a Zichy család irataiból (P 707) és a P 708 törzsszámú Zichy-Ferraris levéltárból.[3]
II. A cédulák
Mennyisége: 252 darab
Készítőjének neve, a feldolgozás ideje: Schoen Amold, 1960; Jankovich Miklós, 1962; Fényi Ottó, 1964, Badál Ede 1984
Tartalma: A kutatás célja nem a teljes anyag feldolgozása volt; a regeszták az Országos Műemléki Felügyelőség topográfiai munkálataihoz kapcsolódóan készültek, mégpedig a Zichy család iratairól (P 107) és az onnan kiemelt és külön kezelt T 17 törzsszámú tervrajzanyagról, melyek a Zichy-birtokokkal kapcsolatos művészettörténeti adatokat tartalmaznak.[4]
A Zichy család levéltárából (P 707)
- Rokon családok iratai, fasc. 5-12.: dunántúli várakra vonatkozó adatok a 16-17. századból.
- 1671 utáni levelek, fasc 84.: Zichy Ferenc, Zichy István és Zichy III., IV., V. János, főleg az uradalmak építkezéseivel kapcsolatos adatokat tartalmazó levelei.
- Vegyes családi és birtokiratok, fasc. 190-285.: főleg a várpalotai és az óbudai uradalomra vonatkozó adatok.
Zichy család tervei (1742-1905) (T 17)
- A zsélyi és oroszvári kastély 19. századi tervei,[5] a nagyvázsonyi plébániatemplom főoltárának tervrajza (1742), egyéb gazdasági épületek tervei a 19. század második feléből.
A cédulasorozat hely- és személynévmutató segítségével kutatható.
[1] Örsi Károly: A seregélyesi Zichy-Hadik kastély építéstörténete. Mv XXX. (1986) 203208.; Somorjay Sélysette: Győr, Zichy-palota. Budapest 1987 (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 291.); G. Lászay Judit: A soponyai volt Zichy kastély kutatása. Műemlékvédelmi Szemle IV. (1994) 65-84.
[2] Ld. Gál Éva: Az óbudai uradalom a Zichyek földesurasága alatt (1659-1766). Budapest 1988. [részletes irodalomjegyzékkel]
[3] Nagy Imre—Nagy Iván—Barabás Samu: A zichi és vásonkeoi gr. Zichy család idősb ágának okmánytára. I-XI. Pest 1871 - Budapest 1915; Lukcsics Pál: A gróf Zichy család zsélyi nemzetségi levéltára. LK 7. (1929) 193-230.; A Zichy család levéltára. Repertórium. (Összeállította Bakács István) Budapest 1963 (Levéltári leltárak 22.)
A Zichy család Mohács előtti iratai a Q 206, tervei a T 17, a térképek az S 17 törzsszám alatt találhatók a MOL-ban. A család Mohács előtti okleveleiről készült cédulák az A-I-10 jelzet alatt találhatók gyűjteményünkben.
[4] Koppány Tibor: 17. századi tervrajzok a Zichy család levéltárából. AH XX. (1992) 53-57.
[5] A Zichy-Ferraris Emmáiméi megbízásából 1841-1844-ben Franz Beer, Schwarzenberg herceg udvari építésze tervei szerint épült oroszvári kastély építéstörténetét részletesen tárgyalja Komárik Dénes: A romantikus kastélyépítészet kezdetei Magyarországon. Építés- Építészettudomány VII. (1975) 431-451.
