Események

A szabálytól a képzeletig

Az iparoktatás politikai és tárgyi környezete a dualizmus kori Magyarországon

Tudományos konferencia a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete, a Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola és a Károli Gáspár Református Egyetem BTK szervezésében.

2020. március 5.

KRE BTK - 1085 Budapest, Benda Kálmán Szakkollégium, Horánszky utca 26.

Program

9:00 regisztráció

9:30 Köszöntő

9:45 A modern iparoktatás előzményei (elnök: Jékely Zsombor - KRE)

Tóth Áron: Mester, mérnök, építész – A professzionális építészeti képzés kezdetei Magyarországon

Bodóczky István: A rajztanítás speciális jellege és módszertana a Székesfővárosi Iparrajziskola előd intézményeiben (1778 -- 1886)

Berta-Szénási Panna, Sanda István Dániel: Polytechnicum kontra József Ipartanoda – A műegyetem reformkori elődintézménye

11:15 Szünet

11:30 Intézményalapítások a nemzeti közpolitika tükrében (elnök: Vörös Katalin - PTE)

Nagy Péter Tibor: Az iparoktatás az 1890-es évek közpolitikai diskurzusában

Ruzsa Bence, Szabó Zoltán András, Szalkay Csilla: A budapesti Állami Felső Ipariskola megszervezése a 19. század második felében

Csepregi Noémi: Az Iparművészeti Múzeum 1873-as első vásárlása az iparfejlesztési koncepciók tükrében

13:00 Ebédszünet

14:00 Tanár, tanítvány, tanonc (elnök: Székely Miklós - BTK MI)

Vörös Katalin: Szaktanárok a dualizmus kori középfokú iparoktatásban

Jurecskó László: Növendék, tanár, mester: Mattis Teutsch János a brassói Állami Faipari Szakiskolában

Orbán János: Ipariskola Marosvásárhelyen. Az építőipari tanfolyam és a századforduló helyi építészeti fellendülése

15:30 Szünet

15:45 Tovább elő intézmények, évszázados gyakorlatok (elnök: Ordasi Zsuzsa - KRE)

Nagy Barbara: Az iparrajzoktatás keretei: a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola szervezete és épülete

Katona Júlia: Minták után szabadon? – Rajzoktatás a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskolában

Székely Miklós: Art & Crafts - nemzeti iparoktatás - Bauhaus: új szempontok a századfordulós mozgalmak megértéséhez

17:15 Zárszó

Száz évvel az esemény előtt, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes építész, akinek munkássága a magyar építészet történetének kiemelkedő fejezete. Jelentős szerepet játszott az intézményesülő magyarországi műemlékvédelem kialakulásában, amikor alapításától, 1872-től kezdve tagja volt a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának, és mint bizottsági építész számos műemlék helyreállításában vett részt. A bizottság 1881-től, mint a magyar műemlékvédelem állandósult szakmai grémiuma működött Műemlékek Országos Bizottsága néven. Schulek műemlékes munkájával párhuzamosan 1871-től, szintén alapításától tanított a mai Képzőművészeti Egyetem elődjében, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdében. Oktatói munkásságát a műegyetemen folytatta, ahol a barát és pályatárs, Steindl Imre 1902-ben bekövetkezett halála után átvette annak megürült tanszékét.

Schulek halálának 100. évfordulójáról a bécsi Collegium Hungaricum az építészi életművet bemutató kiállítással emlékezett meg, amely 2019. december 10-én nyílt meg. A kiállítás megnyitóját kisebb konferencia vezette be, amelynek előadásai a korszak, valamint Schulek szerteágazó munkásságát igyekezett egy-egy referátumban bemutatni. Bevezető előadásában Bertényi Iván, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója előadásában azt a történeti és kulturális hátteret vázolta fel, amelyben egy ilyen életmű létrejöhetett. Izgalmas előadásában Salamon Gáspár, a lipcsei Leibniz-Institut für Geschichte und Kultur des östlichen Europa munkatársa az egyetemi oktatót mutatta be. Jómagam, aki a felkérést egy nagyelőadás megtartására kaptam, a Mátyás-templom és a Halászbástya kiépítésének történetét és problematikáját elemeztem.

A konferenciát követően került sor magára a kiállításnak a megnyitójára, amelynek anyagát én állítottam össze. A kiállítás megnyitó beszédét Sisa József DSc, a BTK Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója tartotta. A tizenhét tablót Schulek életrajzának összefoglalása, építészeti tanulmányainak rajzi emlékei, bécsi diák- és a kezdő tervezői munkásságának dokumentumai indították, majd műemléki és új tervezésű épületeinek rajzai következtek. A legtöbb részletet felvonultató, összesen hét tabló a Mátyás-templom és a Halászbástya építését mutatta be, nem véletlenül. Schulek közel 30 évig dolgozott a Mátyás-templomon, annak befejezése után pedig méltó keretként felépítette a Halászbástyát. Az együttes nemcsak Schulek főműve, de a magyarországi historizmus egyik legtöbbet méltatott alkotása, amelynek megítélése akkor is elismerő volt, amikor a korszak építészete, a historizmus meg nem vívta ki az őt megillető helyét az építészettörténetben.

Farbakyné Deklava Lilla, a kiállítás kurátora

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete fesztivált szervez 2020. szeptember 24–26. között Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában Látkép 2020 címmel. A változatos programokat kínáló fesztivál célja a művészettörténet-tudomány folyamatosan táguló horizontjának, egyre gazdagodó szakmai térképének megrajzolása; kaleidoszkópszerűen bemutatva a legújabb kutatási irányokat, kérdésfelvetéseket és eredményeket.

A programsorozat gerincét képező konferencia szekciói a kortárs művészettörténeti kutatások sokszínűségét, a megközelítések módszertani gazdagságát jelzik. A felvetéseik között globális témák mellett a speciális közép-európai jelenségek vizsgálata egyaránt megjelenik. Célunk, hogy az interdiszciplináris megközelítést igénylő szekciók révén a művészettörténet intenzív párbeszédbe lépjen a társtudományokkal. Szándékunk szerint ez az esemény is hozzájárulhat ahhoz, hogy újrafogalmazzuk szakmánk helyét és feladatait a bölcsész- és társadalomtudományok között. 

A konferencia felhívása az esemény honlapján érhető el. 

A Látkép 2020 azonban nemcsak az új módszerek és más tudományterületek felé nyit, hanem különböző műfajú eseményekkel a tágabb nyilvánosságot is szeretné megszólítani. A hagyományos konferencia keretein átlépve igazi fesztivállá válik: a résztvevők kedvükre válogathatnak a workshopokat, beszélgetéseket, gyűjteményi sétákat felvonultató változatos programból; kávéval és pogácsával a kezükben böngészhetik a poszterszekció tablóit, a kalandvágyók pedig kipróbálhatják magukat a tematikus szabadulószobában.

A fesztiválon mindenkit szeretettel várnak a BTK Művészettörténeti Intézet munkatársai nevében a Látkép 2020 szervezői: Árvai-Józsa Kitty, Dudás Barbara, Nagy Eszter, Somogyvári Virág, Székely Miklós, Ugry Bálint

A bécsi Collegium Hungaricum „Frigyes Schulek (1841-1919). Ein ungarischer Architekt und Bauforscher aus der Wiener Bauhütte” címmel konferenciát és kiállításmegnyitót tart Schulek Frigyes halálának 100. évfordulója alkalmából, melyen intézetünk két munkatársa, Farbakyné Deklava Lilla és Sisa József is részt vesz. A kiállítás rendezője Farbakyné Deklava Lilla. A rendezvény színhelye a Collegium Hungaricum (1020 Wien, Hollandstrasse 4.), az időpont december 10. A részletes program a meghívóban olvasható.

„Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” - 1848-49 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben címmel a Petőfi Irodalmi Múzeum multidiszciplináris konferenciát szervez 2019. november 13–14-én, amelyen intézetünk főmunkatársa, Bicskei Éva is részt vesz Hímzéstörténetek (1848–1867) című előadásával. 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete tisztelettel meghívja Önt az „egy egészen új ornament előállítása” – Az egykori zalatnai Kőfaragó és Kőcsiszoló Ipari Szakiskola gipszminta- és kőfaragvány-gyűjteményének katalógusa (Szerk: Földi Imelga, Pál Emese, Székely Miklós) című katalógus bemutatójára.

A kötetet bemutatja Dr. Sisa József művészettörténész, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet egykori igazgatója.

Időpont: 2019. november 14. 18 óra.

Helyszín: FUGA - Budapesti Építészeti Központ (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5.)