A varsói Zachęta – National Gallery of Art tereiben 2021. május 27 - október 10. között megrendezett Cold Revolution. Central and Eastern European Societies in Times of Socialist Realism, 1948-1959 című nemzetközi kiállítás kísérőprogramjaként intézetünk munkatársa, Dudás Barbara tart angol nyelvű online előadást 2021. október 13-án.
Tisztelettel meghívjuk a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet «Hatalmi reprezentáció és udvari kultúra a késő középkori és kora újkori Magyarországon» (NKFIH K129362) kutatócsoportja tagjainak 2021. szeptember 15-én, 13.00 órakor kezdődő, második műhelykonferenciájára az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetébe. A konferencia részletes programja a csatolt meghívóban található. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a konferencia regisztráció nélkül, védettségi igazolvánnyal látogatható. A szájat és orrot eltakaró maszk használata kötelező.
Ismét #ruhatárvan! Az MTA Művészeti Gyűjtemény kamarakiállítása
Barabás Miklós portréit mindeddig leginkább a „hasonlóság” keretei közt értékelték és értelmezték, mint amelyek egyének fiziognómiáján és személyiségén, társadalmi státuszán túl magának a nemzetté válás időszakának – mindennapjainak, művészeti eszményeinek – hű képét is adták. Ez a hazai viszonyok, a nemzeti narratívák, a biedermeier (realizmusa) és a dokumentálás körébe zártság azonban elfedte műveinek, művészetének az európai portréfestészet hagyományában és teóriáiban gyökerező eredőit; vizuális műveltségét és érzékenységét, tudatosságát, sőt reflektivitását is.
2020 októberében jelentette meg az Új Művészet Alapítvány Tatai Erzsébet „Túlélési gyakorlatok – Szabics Ágnes munkáiról” című kötetét. A könyvbemutatót 2021. június 9-én, szerdán 17 órakor tartjuk a Budapest Galériában (1036 Bp., Lajos utca 158.).
A könyvet bemutatja és a beszélgetést moderálja Szegedy-Maszák Zsuzsanna, művészettörténész.
Az akadémia (körbejárás) című projekt a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő tudományos gyűjtemények szubjektív dokumentációja képek, videók, hangfelvételek, valamint ezeket kísérő szövegek formájában. A képek 2016 vége és 2019 vége között készültek, az alatt az idő alatt, amikor Bicskei Éva (művészettörténész; MTA Művészeti Gyűjtemény) az MTA kutatóhálózatában ― tíz kutatóközpont negyvenegy intézetében és öt nagyobb, független kutatóintézetben, továbbá hat vidéki tudományos bizottságban ― műtárgyfelmérést végzett. Eközben figyelt fel a különböző tudományágak gyűjtéseire, és kezdetben véletlenszerűen, majd módszeresen készített róluk képi jegyzeteket. Később kutatni kezdte a gyűjtemények történetét, intézeti kutatókkal beszélgetett; így születtek meg a képeket és a rövid videókat kísérő, az adott intézmények történetének egy-egy aspektusát feldolgozó szövegek.
Az Ars Hungarica 2020/3. száma egyes alkotók és műveik saját korukhoz való viszonyát vizsgálja: Gellér Katalin Csontváry Kosztka Tivadar életművéből vett példákkal érvel amellett, hogy a festő egyedi nyelvezete ellenére vett át formai elemeket a korszak szimbolista festőitől. Ferkai András egy izgalmas építészettörténeti nyomozás során derít fényt Gábor Jenő pécsi nyaralójának modern, Bauhaus-elemekkel dolgozó építészének kilétére. Horváth Gyöngyvér és Hornyik Sándor Csernus Tibornak a barokk stílust újrateremtő, Caravaggiót, illetve Hogarthot idéző műveit helyezik a posztmodern kontextusába; Perenyei Monika pedig Picasso egy kései képsorozatát, a szintén barokk műből (Velázquez Las Meninasából) kiinduló képciklusát elemzi.