Események
- Részletek
2018. január 26-án 10:00 és 21:00 óra között látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasó terem – a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva. Egy újabb kamarakiállítással is készülünk az alkalomra.
Az MTA Művészeti Gyűjtemny következő #ruhatárvan! eseményén egy olyan portrégalériát rekonstruálunk, amelyet 1825 telén Széchenyi István rendelt meg és a pozsonyi országgyűlés ellenzéki résztvevőit ábrázolta. Egy olyan szűkkörű, bár laza szövedékű férfitársaságot, amely – Széchenyivel az élen – nemcsak a kormányzatétól eltérő politikai nézeteket vallott, hanem az uralkodó (birodalmi) arisztokrata férfiképpel szemben egy új magatartásmintát is megtestesített, követendő példát állítva az „ifjúság”, azaz az újabb honi (főrendi) generáció elé. Soiréek, bálok, korcsolyázások és könnyed flörtök kultiválása helyett ők a honi társadalmi-politikai viszonyok megreformálását tűzték maguk elé. A változtatást azonban nem másokon, hanem önmagukon kezdték: tudatos személyiségépítéssel, a ([neo]sztoikus) erény (virtus, virtù) állhatatos és szigorú gyakorlásával. Megvesztegethetetlenségükk
Tárlatvezetések:
17:00 #ruhatárvan!
18:00 "Homlokzat-túra" (esti kivilágítással)*
19:00 A díszteremtől a hetiülések terméig
* Szabadtéri program. Kérjük, meleg öltözetről gondoskodjanak! Gyülekezés az aulában.
- Részletek
konferencia a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozata, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet és az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet szervezésében.
helyszín: ELTE BTK Gólyavár Pázmány terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.)
időpont: 2018. január 12. 10:00 - 18:30
- Részletek
2017. december 9-én Kolozsváron kerül sor a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozatának Művészettörténet szekciójára. A konferencián intézetünk tudományos munkatársa, Bara Júlia Ünnepek és mulatságok a Károlyi család nagykárolyi kastélyában című előadásával vesz részt.
A részletes program itt elérhető.
- Részletek
- Részletek
#ruhatárvan! Charlottenburg bei BERLIN→PEST-Buda
Az Akadémia székházának terrakotta díszítőszobrai
A Berlin melletti Charlottenburgban működő Ernst March’s Thonwaaren-Fabrikban készültek az Akadémia palotájának külsejét díszítő szobrászati elemek. Az üzemmel a székházat tervező – az akkor már két évtizede porosz királyi építészként a gyárral szoros munkakapcsolatban levő – Friedrich August Stüler (1800–1865) ajánlására vette fel a kapcsolatot az Akadémia építési bizottsága. A March-gyártól a tudományokat szimbolizáló tíz allegorikus nőalak, hat tudós portréja, négy szfinx-szobor, hat kandeláber, száznyolcvan oroszlánfejes dísz, öt-öt Minerva- és Apolló-fej, továbbá gyümölcsfüzéres és griffes táblák, valamint tizenhat oszlopfejezet érkezett a palota külsejének ékítésére. Az elemeket 1865-ben helyezték el az épület homlokzatain (néhányukat ma már azonban hiába keressük: az épület különböző helyreállítási munkálatai alkalmat adtak egyes elemek eltávolítására).
Program:
15.00-15.20 "Homlokzat-túra"*
16.00-16.30 #ruhatárvan! Charlottenburg bei BERLIN→PEST-Buda
17.00-17.20 "Homlokzat-túra"* (esti kivilágítással)
18.00-18.30 #ruhatárvan! Charlottenburg bei BERLIN→PEST-Buda
18.45-19.30 Tárlatvezetés a díszteremtől a felolvasó teremig
*Kültéri program, kérjük meleg öltözetről gondoskodjanak!
- Részletek
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete tisztelettel meghívja Önt a Nyitott Napok sorozat következő előadására:
Egyetemes tudás és nemzeti múlt.
A könyvtár mint épülettípus klasszifikálódása a 19. században
Papp Gábor György
tudományos munkatárs
(MTA BTK Művészettörténeti Intézet)
A rendezvény helyszíne
az ELTE BTK KITI tanterme
(1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., mfszt. 6.)
A rendezvény időpontja
2017. december 6. szerda 17:00
Házigazda: Bibor Máté
A részvételhez előzetes regisztráció szükséges:
http://lis.elte.hu/reg
Az eseménysorozat honlapja:
http://lis.elte.hu/nyitottnapok
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
- Részletek
Intézetünk tudományos munkatársa, Farbakyné Deklava Lilla Schulek Friegyesről szóló monográfiáját Sisa József mutatja be 2017. november 28-án, 15 órai kezdettel a BTM Vármúzeum Gótikus termében. Farbakyné Deklava Lilla könyve elsőként mutatja be a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál.
Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen a Mátyás-templom három évtizedes restaurálása alatt is többször kikérte tanácsát. Hazatérése után 1872-től a Műemlékek Ideiglenes, majd állandó Bizottságának építésze lett, s így a magyar műemlékvédelem hőskorszakának meghatározó egyénisége. Munkásságában a műemlék-helyreállítások nem váltak el jellegükben az új épületek tervezésétől: mindig a középkor építészetének bűvöletében alkotott. Helyreállításai közül legjelentősebb a visegrádi Salamontorony, a jáki templom, az ákosi templom és a pozsonyi ferences templom, de bővítette a deáki templomot és a lőcsei Városházát. Új épületei közül a szegedi református templom és a Fogadalmi templom a legkiemelkedőbbek. Néhány elképzelése csak papíron maradt fenn. Emellett nagyhatású oktatói munkásságot fejtett ki a pesti Mintarajztanoda, majd a Műegyetem professzoraként is.
További cikkeink …
