Események

Intézetünk tudományos munkatársa, Farbakyné Deklava Lilla Schulek Friegyesről szóló monográfiáját Sisa József mutatja be 2017. november 28-án, 15 órai kezdettel a BTM Vármúzeum Gótikus termében. Farbakyné Deklava Lilla könyve elsőként mutatja be a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál. 

Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen a Mátyás-templom három évtizedes restaurálása alatt is többször kikérte tanácsát. Hazatérése után 1872-től a Műemlékek Ideiglenes, majd állandó Bizottságának építésze lett, s így a magyar műemlékvédelem hőskorszakának meghatározó egyénisége. Munkásságában a műemlék-helyreállítások nem váltak el jellegükben az új épületek tervezésétől: mindig a középkor építészetének bűvöletében alkotott. Helyreállításai közül legjelentősebb a visegrádi Salamontorony, a jáki templom, az ákosi templom és a pozsonyi ferences templom, de bővítette a deáki templomot és a lőcsei Városházát. Új épületei közül a szegedi református templom és a Fogadalmi templom a legkiemelkedőbbek. Néhány elképzelése csak papíron maradt fenn. Emellett nagyhatású oktatói munkásságot fejtett ki a pesti Mintarajztanoda, majd a Műegyetem professzoraként is.

z MTA Filozófi ai és Történettudományok Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottsága 2015. november 19-én Magyarország és a külvilág. Fejezetek a műgyűjtés történetéből címmel rendezett tudományos ülést az Akadémia székházának felolvasótermében. Az Ars Hungarica 2017. évi első számában a konferencia hét előadásának bővített, szerkesztett változatát közöljük: Buzási Enikő: A pécsi püspökök művészetpártolásának emlékei a 18–19. századból. Azonosított és meghatározott festmények az egyházmegye gyűjteményében. Bodnár Szilvia: Nürnbergi festőműhelyek öröksége. A Praun-gyűjtemény rajzai a Szépművészeti Múzeumban. Mikó Árpád: Jankovich Miklós (1772–1846) és gyűjteményei. Variációk egy nagy témára. Mentényi Klára: Pauer János és Henszlmann Imre. „Kőgyűjtés” Székesfehérváron a 19. században. Gonda Zsuzsa: Modern grafikák szerzeményezése a Szépművészeti Múzeumban. Vásárlások a Roger Marx-gyűjtemény 1914-es aukciójáról. Verő Mária: Back Bernát, gyűjtő és mecénás. Andrási Gábor: Műgyűjtés a művészetipar kontextusában. Szempontok a 21. századi (kortárs) műgyűjtés értékeléséhez.

A három magyarországi művészettörténet tanszék közös konferenciát szervez 2017. november 17-én pénteken az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, és a Károli Gáspár Református Egyetem Művészettörténet Tanszékén oktató tanárok részvételével az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet, Fülep Lajos termében (1088 Budapest, Múzeum Krt. 6‒8/A). Intézetünket Pócs Dániel tudományos főmunkatárs képviseli Portréreprezentáció és családi őskultusz egy firenzei inkunábulumban című előadásával. A teljes program itt elérhető. 

A remény évei. A hatvanas-hetvenes évek művészete / értékrendek/ lemaradáskomplexus címmel 2017. november 16-17-én rendez konferenciát a Petőfi Irodalmi Múzeum, amely a „lemaradáskomplexus” fogalmát és az ezzel való szembenézést állítja középpontba a hatvanas évek művészetének vizsgálatával. A szervezők szándéka a helyi művészeti értékek erősítése, a kánon, az értékrendek tisztázásához való hozzájárulás. A konferencián intézetünk igazgatói megbízottja, Pataki Gábor Hiátus és folytatás. Az Európai Iskola (1945–48) és a 60-as évek modern művészeti törekvései című előadásával vesz részt.

A CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Közhasznú Egyesület (Budapest), az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány (Kolozsvár) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar szervezésében 2017. október 27–29-én kerül sor a Fiatal Művészettörténészek VI. Konferenciájára Esztergomban. Az eseményen intézetünk három kutatója is részt vesz: Somogyvári Virág Későközépkori csontnyergek – Egy különleges műtárgyegyüttes a legújabb kutatások tükrében című előadásával, Sisa József és Székely Miklós pedig szekcióvezetőként. Az esemény programja és az előadások absztraktjai innen elérhetőek. 

A rendezvény egy konferenciasorozat hatodik állomása: a Fiatal Művészettörténészek I. Konferenciáját 2007 őszén, tíz évvel ezelőtt, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány szervezte meg Kolozsvárott. 2009-ben a CentrArt Egyesület csatlakozásával és az ELTE BTK Művészettörténeti Tanszékének részvételével a kezdeményezés konferenciasorozattá bővült, ugyanakkor döntés született arról, hogy a jövőben váltakozva zajlik magyarországi, illetve erdélyi helyszíneken. Az ülésszaknak 2011-ben Marosvásárhely adott otthont a Maros Megyei Múzeum támogatásával, 2013-ban a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara (Művészettörténet és Elmélet Tanszéke) volt a vendéglátó. Két évvel ezelőtt pedig a konferencia az eseménysorozat indulási helyszínén, Kolozsvárott került megrendezésre.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Dr. Szobor Albertné

Bernáth Mária

(művészettörténész, művészeti író)

2017. szeptember 14-én, életének 83-dik évében elhunyt.

Hamvasztás utáni búcsúztatására a Terézvárosi Plébániatemplomban

(Bp. VI. Nagymező és Király u. sarok)

2017. október 17-én este 5 óra 30 perckor,

a római katolikus egyház hagyománya szerint kerül sor.

Kérjük, hogy kegyeletét legfeljebb egy szál virággal fejezze ki.

Gyászolják fiai, menye, unokái, barátai, tanítványai,

kollégái, s a művészettörténész szakma.

Hamvainak nyugalomra helyezése szűk családi körben lesz.

Kérjük, őrizze meg szeretettel drága halottunk emlékét!

Cím: 1055 Stollár Béla u. 4.