Események

Nápoly, Róma, Firenze. Az Ars Hungarica 2017/3. száma az itáliai művészet magyarországi recepciójának különböző fejezeteit és megjelenési formáit mutatja be. Kovács Gergely a füzéri katolikus templom töredékes állapotú falképeiről írt tanulmányt, amelynek fennmaradt részletei közül elsősorban az északi falon látható, a 14. század első felének végére datálható Arma Christi-ábrázolásnak szentelt fi gyelmet. A kompozíció megjelenése viszonylag korainak számít Közép-Európában, és úgy tűnik, a mű ebben a környezetben ikonográfi ailag is társtalan: legközelebbi analógiáját a szerző egy Roberto d’Oderisiónak tulajdonított, 1350 körül készült táblaképben találta meg. A nápolyi Anjou-udvar festőjének kompozíciója a magyarországi Anjoukat szolgáló, Füzéren is birtokos Drugeth család közvetítésével kerülhetett ide, még ha a család közvetlen megrendelői szerepe nem is feltételezhető. 

Az Ars Hungarica 2017/2. számával Tímár Árpádtól (1939–2017), az MTA BTK Művészettörténeti Intézet munkatársától, az Ars Hungarica alapító főszerkesztőjétől búcsúzunk, aki 1973 és 1980, illetve 1997 és 2008 között irányította a folyóiratot. 

2018. január 26-án 10:00 és 21:00 óra között látogatható a Magyar Tudományos Akadémia székházának első emeletén egy összefüggő, reprezentatív teremsor: a díszterem, a bizottsági termek (elnöki tanácsterem és képes terem) és a felolvasó terem – a Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményeként funkcionálva. Egy újabb kamarakiállítással is készülünk az alkalomra.

Az MTA Művészeti Gyűjtemny következő #ruhatárvan! eseményén egy olyan portrégalériát rekonstruálunk, amelyet 1825 telén Széchenyi István rendelt meg és a pozsonyi országgyűlés ellenzéki résztvevőit ábrázolta. Egy olyan szűkkörű, bár laza szövedékű férfitársaságot, amely – Széchenyivel az élen – nemcsak a kormányzatétól eltérő politikai nézeteket vallott, hanem az uralkodó (birodalmi) arisztokrata férfiképpel szemben egy új magatartásmintát is megtestesített, követendő példát állítva az „ifjúság”, azaz az újabb honi (főrendi) generáció elé. Soiréek, bálok, korcsolyázások és könnyed flörtök kultiválása helyett ők a honi társadalmi-politikai viszonyok megreformálását tűzték maguk elé. A változtatást azonban nem másokon, hanem önmagukon kezdték: tudatos személyiségépítéssel, a ([neo]sztoikus) erény (virtus, virtù) állhatatos és szigorú gyakorlásával. Megvesztegethetetlenségükkel és megfélemlíthetetlenségükkel mutattak példát; a birodalmi karrierről való lemondásukkal, közös ügyekért tett anyagi áldozatokkal, fizikai és érzelmi szükségleteik megtagadásával – beleértve ebbe a szexuális absztinenciát és a kolbászok fogyasztásának korlátozását is –, így építve a hiteles közszereplő politikai imázsát. A képmások pedig, ha úgy tetszik, ezt propagálták és ennek maradtak mára egyedüli dokumentumai: bennük egy csak rövid ideig létező, és akkor is csak keveseket jellemző (politikai) eszmény manifesztálódott.

Tárlatvezetések:
17:00 #ruhatárvan! 
18:00 "Homlokzat-túra" (esti kivilágítással)*
19:00 A díszteremtől a hetiülések terméig 

* Szabadtéri program. Kérjük, meleg öltözetről gondoskodjanak! Gyülekezés az aulában.

konferencia a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozata, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet és az ELTE BTK Művészettörténeti Intézet szervezésében.

helyszín: ELTE BTK Gólyavár Pázmány terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.)
időpont: 2018. január 12. 10:00 - 18:30

2017. december 9-én Kolozsváron kerül sor a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozatának Művészettörténet szekciójára. A konferencián intézetünk tudományos munkatársa, Bara Júlia Ünnepek és mulatságok a Károlyi család nagykárolyi kastélyában című előadásával vesz részt.

A részletes program itt elérhető.