Események

Intézetünk tudományos munkatársa, Gulyás Borbála 2017. február 22-én, 15 órakor Bocskay György (†1575) kalligráfus művészete címmel tart előadást a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat szervezésében. Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Pollack-terem.

Intézetünk tudományos főmunkatársa, Tatai Erzsébet Gyermekábrázolás a kortárs magyar művészetben című előadásával vesz részt a Budapesti Történeti Múzeum GYEREK/KOR/KÉP című tudományos konferenciáján, amely a gyermek képzőművészeti ábrázolásával foglalkozik. Részletes program itt elérhető.

Helyszín: Budapest Történeti Múzeum, Vármúzeum

1014 Szent György tér 2. Budavári Palota E épület

Időpont: 2017. február 17-18.

A Művészettörténeti Intézet és a Ludwig Múzeum szervezésében 2017. február 3-án, pénteken kerül sor a Maradt még valami festenivaló? Tábla/kép – Festészet a technológiai konvergencia és a globalizáció korszakában című konferenciára, amelyen az intézet három munkatársa, Tatai Erzsébet, Perenyei Mónika és Hornyik Sándor vesz részt előadással. Helyszín: Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, I. emeleti előadóterem.

 A szimpózium lehetőséget nyújt arra, hogy különböző állásfoglalások, fogalmak mentén rövid „helyzetjelentés” szülessen arra vonatkozóan, hol tart a festészet ma, túl egy új korszak küszöbén. Hogyan alakul(t) szerepe, hogyan viszonyul saját változásaihoz – különösen a magyarországi szcénát tekintve? Mindehhez kontextust nyújt a cím által felvázolt irányvonal, amely az új képalkotó és kommunikációs technológiák, valamint a globalizált információs társadalom által életre hívott kihívások tükrében kívánja körüljárni a hagyományos táblaképfestészet médiumát. 

A nap folyamán elhangzó rövid előadások sajátos – művészettörténeti, esztétikai, festőművészeti – nézőpontok szerint keresik a választ, válaszokat a felvetett kérdésekre. Milyen jelentések társíthatók a festett táblaképhez, illetve a festészet aktusához a 21. században, a digitális képalkotás és a világháló korszakában? 

Összesen négy blokkban hangoznak el az előadások. Szó esik (mikro)történeti festészetről, a „festészet utáni festészetről”, magyarországi új absztrakt tendenciákról, mindez egy leginkább elméleti szempontokat közvetítő blokkban. Több előadó foglalkozik médiumokhoz, technológiákhoz köthető kérdésekkel, míg egy következő egység elsősorban festészeti irányzatokkal kapcsolatos elmélkedésre invitál, az Op(tikai) tendenciáktól kezdve a koncepción túli festészetig. Végül, de nem utolsósorban, egyes előadások újszerű fogalmakhoz kötik e festészeti jelenkort, mint például a „poszthumán formátlansághoz”. Az előadások egy délelőtti és egy délutáni szekcióban követik egymást, a két szekciót egy-egy rövid kerekasztal-beszélgetés zárja.

Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet és a Schola Graphidis Művészeti Gyűjtemény (MKE – Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium) közös konferenciát rendezett 2016. február 19-én Törékeny érték: a gipsz a 19-20. századi múzeumi és oktatási gyakorlatban címmel. Az egynapos tanácskozás célja a gipsz sokrétű felhasználásának és szerepének bemutatása volt a 19–20. századi magyar múzeumi és oktatási gyakorlatban. Az Ars Hungarica 2016. évi második és harmadik számai a konferencián elhangzott előadásokból szerkesztett tanulmányokat és korábban még nem publikált gipsz emlékekkel kapcsolatos forrásközléseket tartalmaznak.

A gipsz művészeti és múzeumi alkalmazásának kutatása az utóbbi évek erősödő jelensége a nemzetközi tudományosságban, számos tudományos szimpózium tárgyalja a témát különféle nézőpontokból. Csatlakozva a külföldi konferenciákhoz, a gipszmásolatok, gipszgyűjtemények iránti fokozódó érdeklődéshez, a Törékeny érték konferencia szervezésekor egyik fő célkitűzésünk volt, hogy átfogó képet kapjunk a hazai gyűjteményekben őrzött gipsztárgyakról, állapotukról, helyzetükről, feldolgozottságuk mértékéről, jövőjükről, illetve kirajzolódjanak a vakfoltok, hiányos területek mind a múzeumi, mind az oktatási gipszgyűjtemények esetében. A konferencia szekcióiban a gipszmásolatokat múzeumi környezetben, a gipszmásolatok és -modellek útját a középítkezésektől a közgyűjteményekig, valamint a gipszmintákat oktatási környezetben vizsgáló előadások szerepeltek. 

2016. december 15-én 18 órakor nyílik meg Szűcs Attila Kísértetek és kísérletek című kiállítása a Ludwig Múzeumban, amelynek kurátora intézetünk tudományos főmunkatársa, Hornyik Sándor. A kiállítás 2016. december 16. és 2017. február 19. között tekinthető meg. A kiállítás a közelmúltra fókuszálva tekinti át Szűcs Attila festői praxisát. A tárlat centrumába a legújabb munkák kerültek, azok tematikai és technikai jellegzetességeiből bomlik ki időben visszafelé haladva az életmű egésze. A múlt „kísértetei”, vagyis a történelem fantomjai és a művészettörténet reminiszcenciái a kezdetektől máig meghatározó szerepet játszanak.

Harmadszorra kerül sor művészettörténeti konferenciára A város színeváltozása III. címmel a Marosvásárhely műemléki topográfiája program projekt keretében 2016. december 10-én, szombaton 9 órától a Maros Megyei Múzeum várbeli épületének nagytermében. Intézetünk tudományos mukatársa, Székely Miklós Tér és kép: a Székelyföldi Iparmúzeum elhelyezésének és szobrászati programjának tanulságai című előadásával vesz részt az eseményen. A részletes program itt elérhető. 

Intézetünk tudományos tanácsadója, Lővei Pál: A „sárkánylovagok” kőfaragója – egy salzburgi tanultságú, boszniai-sziléziai hatókörű, 15. századi szobrász-vállalkozó műhelye Budán: a Stibor-síremlékek mestere című előadásával vesz részt 2016. december 6-án, kedden az MTA BTK TTI „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Város és lakói című műhelykonferenciáján. Helyszín: ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula könyvtára. A részletes program itt olvasható.