Látkép 2021 - Művészettörténeti Fesztivál

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete 2021. szeptember 23–25. között rendezi meg Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában Látkép 2021 címmel a 2020 szeptemberében a pandémia miatt elmaradt hasonló című művészettörténeti fesztiválját. 

 A változatos programokat kínáló fesztivál célja a művészettörténet-tudomány folyamatosan táguló horizontjának, egyre gazdagodó szakmai térképének megrajzolása; kaleidoszkópszerűen bemutatva a legújabb kutatási irányokat, kérdésfelvetéseket és eredményeket.

A programsorozat gerincét képező konferencia szekciói a kortárs művészettörténeti kutatások sokszínűségét, a megközelítések módszertani gazdagságát jelzik. A felvetéseik között globális témák mellett a speciális közép-európai jelenségek vizsgálata egyaránt megjelenik. Célunk, hogy az interdiszciplináris megközelítést igénylő szekciók révén a művészettörténet intenzív párbeszédbe lépjen a társtudományokkal. Szándékunk szerint ez az esemény is hozzájárulhat ahhoz, hogy újrafogalmazzuk szakmánk helyét és feladatait a bölcsész- és társadalomtudományok között.

A Látkép 2021 azonban nemcsak az új módszerek és más tudományterületek felé nyit, hanem különböző műfajú eseményekkel a tágabb nyilvánosságot is szeretné megszólítani. A hagyományos konferencia keretein átlépve igazi fesztivállá válik: a résztvevők kedvükre válogathatnak a workshopokat, beszélgetéseket, gyűjteményi sétákat felvonultató változatos programból; kávéval és pogácsával a kezükben böngészhetik a poszterszekció tablóit, a kalandvágyók pedig kipróbálhatják magukat a tematikus szabadulószobában.

További információ és részletes program a konferencia honlapján.

Művészettörténeti Műhelykonferencia, 2021. szeptember 15.

Tisztelettel meghívjuk a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet «Hatalmi reprezentáció és udvari kultúra a késő középkori és kora újkori Magyarországon» (NKFIH K129362) kutatócsoportja tagjainak 2021. szeptember 15-én, 13.00 órakor kezdődő, második műhelykonferenciájára az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetébe. A konferencia részletes programja a csatolt meghívóban található. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a konferencia regisztráció nélkül, védettségi igazolvánnyal látogatható. A szájat és orrot eltakaró maszk használata kötelező.

Az Ars Hungarica 2020/4-es száma elérhető online

Az Ars Hungarica 2020/4. száma az évfolyam többi számával együtt már elérhető online is a honlapunkon. A tavalyi évi utolsó szám a középkori/reneszánsz művészettel, illetve modern művészek régi művészetet idéző műveivel foglalkozik. Finy Heidi Marietta tanulmánya a marosszentannai templom középkori falképeinek feltárásait, és az azokból levonható következtetéseket foglalja össze. Nagy Eszter egy a címlapja alapján jól ismert, de tartalmi szempontból soha nem vizsgált corvinával, a Holkham Hall-i Evangelistariummal foglalkozik, elemezve nemcsak annak szövegét, hanem soha el nem készült miniatúráit is.  Sarkadi Nagy Emese egy mindmáig magyarországi készítésűnek gondolt táblakép provenienciáját tárja fel, és meghatározza az egykori oltár további darabjait. Tóvizi Ágnes az OSZK Kézirattárának egy kódexkötéséből kiemelt naptártöredékről bizonyítja be, hogy egy új, egyelőre csak ebben az egy példányban ismert műfaj példánya. Papp Júlia II. Lajos fiktív páncélos ábrázolásainak forrásait és utóéletét kutatja. Gosztonyi Ferenc pedig Kondor Béla „középkorias” műveinek Németh Lajos-féle értelmezését állítja tudománytörténeti kontextusba.

Szép Magyar Könyv 2020 miniszterelnöki különdíj

Ahogy annak idején hírt adtunk róla, tavaly megjelent Az Országház építése is művészete című kötet. A könyv szerkesztője és a szöveg jelentős részének szerzője intézetünk tudományos tanácsadója, Sisa József, tervezője Környei Anikó, kiadója az Országház Könyvkiadó. A munka az idei Ünnepi könyvhéten a Szép Magyar Könyv 2020 verseny miniszterelnök különdíját nyerte el. Az Országházról korábban nem létezett a téma teljes mélységét feltáró monográfia; a jelen munka ezt a fájó űrt szándékozott betölteni. A feldolgozást az tette lehetővé, hogy az elmúlt években rendezték az Országgyűlés Hivatalában őrzött, nagy mennyiségű építési iratot és tervet. A szerzők ezen kívül támaszkodtak a Magyar Országos Levéltár vonatkozó iratanyagára, az egykorú országgyűlések jegyzőkönyveire, más gyűjteményekben, múzeumban őrzött írott és képi dokumentumokra, továbbá az egykorú szakfolyóiratok és polgári sajtó híradásaira.  Az eredmény az Országház építésének, felszerelésének és díszítésének egyedülálló bemutatása. Ez kiterjed az építést megelőző tervpályázatra és szerteágazó vitára, magára az építés izgalmas folyamatára, az építési anyagokra és a műszaki jellemzőkre, az épületkerámiára, a díszítőfestésre, a színes üvegablakokra, a bútorzatra, a külső és belső szobrokra, az épület belsejét díszítő mennyezeti és falképekre. A kötet bemutatja, hogyan fogadta az épületet az országgyűlés és a szélesebb nyilvánosság, továbbá azt is, milyen helyet foglal el a magyar Országház a világ parlamentjeinek sorában és általában az egyetemes építészettörténetben. A könyv több mint 700 illusztrációt tartalmaz: építési tervek, archív fotók – nem csak az épületről, hanem magukról az építőkről és a kísérő társadalmi eseményekről is –, és a mai állapot színes felvételei. Sikerét jelzi, hogy idén utánnyomásban is megjelent.

Bubryák Orsolya előadása

Az előadás felvételről megtekinthető az alábbi linken: https://cast.itunes.uni-muenchen.de/vod/playlists/wDa7BSuqzz.html

„Év kiállítása” címre jelölték a „Pulszky Ferencz ajándoka” című kiállítást

A BTK Művészettörténeti Intézet és az Evangélikus Országos Múzeum együttműködésében létrejött „Pulszky Ferencz ajándoka” Rézmetszet, gipsz, fénykép – fejezetek a műtárgymásolás történetéből (2020. március 26. – augusztus 26.) című kiállítást a 2021-es „Év kiállítása” címre jelölték.

A Papp Júlia (BTK Művészettörténeti Intézet) és Harmati Béla László (Evangélikus Országos Múzeum) művészettörténészek által létrehozott kiállítás  a műtárgymásolás történetébe engedett bepillantani, John Brampton Philpot angol fényképész elefántcsont faragványok másolatait ábrázoló fényképsorozatának bemutatása mellett – mely „Pulszky Ferencz ajándoka”-ként 1870-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba – az európai műtárgymásolás történetét is megismerhetjük.

Mivel a koronavírus járvány miatt a kiállítás tervezett megnyitója előtt néhány nappal bezártak a hazai múzeumok, a kiállítás a múzeum nyári újranyitásáig a virtuális térben volt megtekinthető.

A kiállítás virtuális változatának honlapja a mai napig elérhető itt.  

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai (Égető Attila, Papp Júlia, Somogyvári Virág) által létrehozott magyar – angol nyelvű honlapon a látogatók megtekinthetik a kiállítás tablóit és a 12 tárlóban bemutatott tárgyakat, illetve a hozzájuk kapcsolódó magyarázatokat. Elolvashatják a virtuális megnyitón elhangzott beszédeket, megnézhetik a kiállítás enteriőrfotóit. A tárlathoz készült érintőképernyőre tervezett alkalmazásra kattintva bepillantást nyerhetnek két hazai és egy külföldi másolatgyűjteménybe, a linkgyűjtemény segítségével pedig ellátogathatnak számos, műtárgymásolatokkal foglalkozó honlapra.

Marosi Ernő (1940–2021)

2021. július 9-én elhunyt Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1991 és 2000 között az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója, 2002 és 2008 között az MTA társadalomtudományi alelnöke. A Művészettörténeti Intézet kutatóközössége mellett mindvégig kitartott; nyugalomba vonulása után is, haláláig segítette az ott folyó kutatómunkát, és aggódó figyelemmel kísérte a magyar művészettörténész szakma egészének sorsát.

Bővebben ...

Lexikongyűjtemény online

A Művészettörténeti Intézet Lexikongyűjteményének teljes állománya 2021 júniusától elérhető elektronikus formában az intézet honlapjának Digitáliák menüpontjából és közvetlenül az alábbi linken: http://lexikoncedulak.mi.btk.mta.hu/