A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága november 25-én, kedden rendezi meg 2025. évi Tudományünnepi programját. Az eseményen intézetünk professor emeritusa, Sisa József is előadást tart „Szkalnitzky Antal építészete, különös tekintettel az MTA székházára” címmel.

Eörsi Anna művészettörténészt köszöntötték 75. születésnapja alkalmából 2025. november 10-én az MTA Humán Tudományok Kutatóházában. A középkori és reneszánsz ikonográfia nemzetközileg elismert kutatója 40 éven át generációk sokaságát tanította az ELTE Művészettörténeti Tanszékén.

Papp Gábor György, intézetünk tudományos munkatársa tart előadást a FUGÁBAN "Teréz körút 13. – Egy pesti főúri palota története 1882 és 1987 között" címmel.

A kutatóintézetünkben 2025. november 7-én megrendezett szürrealizmus-konferencia (OTKA–K 147087) a hazai szürrealizmus-kutatás aktuális helyzetképét vázolta fel, regionális összefüggésekre is kitérve. A programon több munkatársunk is előadott. Beszámoló.

November 5-én ismét látogathatóvá váltak az MTA Művészeti Gyűjteményének kiállítóterei az Akadémia székházában. A Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása 2017-ig fogadott látogatókat, ezt követően az épület – így a képtár – rekonstrukciójára került sor az intézmény fennállásának 200. évfordulójára készülve. 

November 4-én intézetünk "falakon kívüli munkanap" keretében tanulmányi kirándulást szervezett a dégi kastélyparkban. A szép időben megvalósult program keretében Alföldy Gábor kollégánk tartott bevezetést a helyszín történetébe. 

Budapest, Kolozsvár, Riga, Torinó után 2025. november 5-én Párizsban mutatják be Székely Miklós az ELTE HTK Művészettörténeti Intézetének tudományos főmunkatársának 2023-ban megjelent Schools and Museums of Modern Design in Transylvania around 1900 című kötetét franciául a BULAC (Bibliothèque universitaire des langues et civilisations) Auditoriumában (65, rue des Grands Moulins, 75013 Paris).

Eszterháza kastélyegyüttese történetének Dávid Ferenc vezetésével 2001-ben kezdődött, számos kutató részvételével folyt intenzív, szisztematikus és komplex forráskutatásának és –feldolgozásának eredményei máig nagyrészt publikálatlanul maradtak. Így az asztalfiókban–Winchesteren maradt anyagok – kis részben műemléki, kerttörténeti tudományos dokumentációk formájában feldolgozva, néhány publikációtól eltekintve – a szakma és a nagyközönség számára máig ismeretlenek, nem épülhettek be a tudományos köztudatba.