Konferenciafelhívás

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete konferenciát szervez a dualizmus kori magyarországi építészet, belsőépítészet és az építészethez kapcsolódó iparművészet anyaghasználatának témájában.

Jelentkezési határidő: 2022. január 15.

Megjelent és év végétől online is elérhető a „Mozgókép a kiállítási térben” témájú Enigma-szám folytatásának szánt kétkötetes összeállítás „Fantomok, filmek, képek” címmel, amit az ELTE doktorandusza, Sipos Balázs, és Intézetünk munkatársa, Markója Csilla szerkesztett.

Megjelent és év végétől online is elérhető Intézetünk és a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet együttműködésében készült, az An/Archívumok címet viselő, a régiós művészeti archívumok történetével foglalkozó konferenciakiadvány (Enigma, no. 103.), Kürti Emese és László Zsuzsa vendégszerkesztésében, Zdenka Badovinac, Tomasz Zaluski, David Crowley, Agustina Andreoletti szövegeivel.

2021. december 5-én, életének 96. évében elhunyt Szabolcsi Hedvig művészettörténész, aki több mint három évtizeden át volt az MTA Művészettörténeti Intézetének (kezdetben Kutatócsoportjának) tudományos főmunkatársa. Az egyetemet Budapesten végezte 1945–1951 között művészettörténet–olasz szakon. 1949-től volt az Iparművészeti Múzeum munkatársa. A múzeum bútorgyűjteményének fontos darabjairól jelentek meg publikációi, és ő rendezte be a nagytétényi kastélymúzeum enteriőrjeit 1953-ban, majd (Batári Ferenccel közösen) 1964-ben. 1969-ben került át az Intézetbe (a Művészettörténeti Dokumentációs Központ utódintézményébe), magával hozva a bútorművészetre terjedő két évtizedes muzeológusi tapasztalatát.

Megjelent a Journal of Art Historiography hasábjain a 2021. áprilisában megrendezett The Influence of the Vienna School of Art History II: The 100th Anniversary of Max Dvořák’s Death című nemzetközi konferencia anyaga. Intézetünket a konferencián és a folyóiratban Markója Csilla képviselte.

"A kutatásprogram célja azon 1918 előtt alapított magyar kulturális (művészeti) örökséget őrző muzeális intézmények számba vétele volt, amelyek 1920 után kikerültek a magyar állam fennhatósága alól. A gyűjtemények és múzeumok elmúlt 100 évnyi történelmének áttekintése mellett a kutatás másik célja az volt, hogy – az archív anyagokhoz való hozzájutás lehetőségeihez képest – feltárja a gyűjtemények jelenlegi állapotát, dokumentálja a tárgyak és az azokhoz kapcsolódó leltárak meglétét, őrzési helyét." Székely Miklós rövid záró beszámolója.

A BTK Művészettörténeti Intézet kiadásában jelent meg az Engraving, Plaster Cast, Photograph. Chapters from the History of Artwork Reproduction c. tanulmánykötet, melynek szerkesztője Papp Júlia, intézetünk tudományos főmunkatársa.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat idén először osztotta ki a fiatal kutatók teljesítményét elismerő Bárány Róbert-díjat, amelynek díjazottjai között van Nagy Eszter, intézetünk tudományos segédmunkatársa. „A World Chronicle for Philip the Fair” című pályaműve a bécsi Codices Manuscripti & Impressi folyóiratban jelent meg. A Díjátadó Ünnepséget a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe eseménysorozata keretében november 9-én tartották az MTA székházában.